Japánban még nem téma a szigorítás

Szinten hagyta a monetáris kondíciókat a japán jegybank (Bank of Japan) pénteki kamatdöntő ülésén. Az irányadó ráta mínusz 0,1 százalékon maradt, és változatlan feltételekkel fut

tovább az eszközvásárlási és hozam­görbekontroll-program is. A döntés nem okozott meglepetést a piacon, az ülést követően a jen kismértékben gyengült a dollárral és az euróval szemben.

A piac arra volt kíváncsi, hogyan értékeli a gyenge inflációt a jegybank, illetve változik-e a kommunikációja, azaz hangsúlyozza-e, hogy az inflációs cél eléréséig fent kell tartania az ultralaza monetáris kondíciókat. Az eddig is a mennyiségi lazítás politikáját erőltető Kuroda Haruhiko jegybankelnök nem hazudtolta meg magát: fenntartotta a 2 százalékos inflációs cél elérésének szükségességét.

Ezzel egy időben a jegybank csökkentette inflációs előrejelzését. A friss prognózis szerint éves viszonylatban 0,5 és 1 százalék közé várják a pénzromlás naptárhatástól megtisztított ütemét, pedig a januári előrejelzésben még 1 százalékos maginflációt valószínűsítettek. Kuroda ugyan elmondta, hogy az erősödő jen és az alacsony ingatlanárak miatt maradt nyomott az infláció, de a cél és a tényleges adatok közti különbség, valamint a csökkenő inflációs trend nem átmeneti tényezőkre utal. Az infláció az idén megállíthatatlanul esik, a januári 1,5 százalékról áprilisra 0,6 százalékra érkezett, eközben a maginfláció 1 százalékról 0,7-re csökkent. A jegybank ki is vette azt a részt a kamatdöntésről szóló közleményből, amely szerint 2019-re elérik az inflációs célt. Egyes elemzők úgy gondolják, hogy a Bank of Japan kifogyott a gazdaságélénkítő monetáris eszközökből, a hat éve tartó eszközvásárlási program pedig képtelen elérni a célját. Amennyiben a negatív trend tartós marad, elképzelhető, hogy a jegybanknak csökkentenie kell az inflációs cél szintjét – közölte elemzésében az Equilor Befektetési Zrt. A Bloomberg konszenzusa szerint 88 százalék az esély arra, hogy 2019 előtt nem kezdik normalizálni a monetáris politikát. A helyzet annak fényében is tarthatatlan lehet, hogy a globális monetáris trendek már jócskán a szigorítás felé haladnak. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már többször emelt kamatot, valamint elkezdte mérlegének leépítését. Az

Európai Központi Bank (EKB) pedig múlt héten közölte: havi 15 milliárd euróra csökkenti az eszközvásárlási programot szeptembertől, december­ben pedig befejezi. Ehhez képest Japánban még csak nem is téma a szigorítás. A japán kötvényvásárlási program kezd fenntarthatatlan méreteket ölteni. A japán bruttó hazai termék (GDP) tavaly bő 4940 milliárd dollárra rúgott, míg a jegybank mérlegfőösszege idén június 10-én nagyjából 4900 milliárd dolláros volt. Ez a mérleg nagyságrendre nagyjából akkora, mint a Fed és az EKB mérlege, a különbség viszont az, hogy az euróövezet gazdasága két és félszer, az Egyesült Államoké pedig közel négyszer nagyobb, mint a japánoké.

A jegybank döntéshozói egyéb téren elégedettek a gazdaság teljesítményével, a mérsékelt növekedéssel és az export trendszerű bővülésével. Kockázatként kiemelték az Egyesült Államok protekcionista gazdaságpolitikáját, amely a világkereskedelmen keresztül a japán gazdaságot is érintheti, valamint a Brexitet, amelynek kimenetele még mindig homályos.