Kína zsarolással vádolta meg Amerikát
A dollár 11 hónapos csúcsra erősödött az euróhoz képest, a három legfontosabb amerikai határidős index viszont több mint 1 százalékkal gyengült az újabb vámfenyegetések miatt. A jelentős kínai megrendelésekkel kitömött Boeing árfolyama 1,8, a Caterpillaré 2 százalékkal esett a kereskedés kezdete előtt, a kínai tőzsdék közül a sencseni majdnem 6 százalékkal zuhant, a Shaghai Composite kétéves, a jüan árfolyama öthavi mélypontra gyengült. „A dollár nyer a legtöbbet, ha a helyzet eszkalálódik” – mondta a Reutersnek Thu Lan Nguyen, a Commerzbank devizaelemzője, de figyelmeztetett, hogy egy széles körű vámháború végeredményben mindenki számára ártalmas lesz, különösen azoknak az országoknak, amelyeknek a növekedése nagyban függ a külkereskedelemtől.
Donald Trump hétfőn este jelentette be, hogy újabb 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vet ki 10 százalékos vámot, ha Peking beváltja az ígéretét, és válaszul a korábbi amerikai intézkedésre tarifával terhel 50 milliárd dollárnyi, az Egyesült Államokból származó terméket. A fenyegetés azonnali választ hozott, Kína zsarolásnak minősítette a bejelentést, és a pekingi kereskedelmi minisztérium közölte, hogy minőségileg és mennyiségileg azonos intézkedést hoznak. Nem tudni, ezt hogyan tervezik megvalósítani, mivel tavaly a Kínába irányuló amerikai export nem érte el a 130 milliárd dollárt. Elképzelhető, hogy a vámokat emelik meg nagyobb mértékben, de más módszerek is vannak az amerikai cégek büntetésére vagy ellehetetlenítésére. Ilyen például a fokozott ellenőrzés, amelyet már május óta folytatnak, a működési engedélyek megszerzésének nehezítése, illetve új szabályozások bevezetése, amelyek révén korlátozhatják az amerikai vállalatok jelenlétét, vagy akár ki is tilthatják őket a kínai piacról. A pekingi illetékesek már meg is kezdték az egyeztetéseket kínai vállalatokkal arról, hogyan válthatják fel az amerikai üzleteket európai, japán, illetve helyi vállalatokkal. Hatékony fegyver lehet Peking kezében a jüan leértékelése is, de szakértők egy része szerint ezzel az eszközzel óvatosan fognak bánni.
Trump utasította Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselőt, hogy állítsa össze a pótvámmal sújtandó kínai termékek listáját; a The Wall Street Journal című lap értesülései szerint egyelőre nem világos, hogy erre mennyi időt kaptak, de ezúttal is lesz róla konzultáció, és lehet kivételt kérni a döntés alól. Az első 50 milliárdos tételnél a kormányzat odafigyelt arra, hogy lehetőleg ne népszerű fogyasztási javakat terheljen pótvámmal, ezúttal azonban aligha maradhatnak le a listáról az elektronikai, ruházati és textiláruk, mivel ezek teszik ki a kínai import felét. Ezt pedig már az amerikai fogyasztók is megérzik majd, éppen ezért véli úgy Nandini Ranakrishnan, a JPMorgan világpiaci stratégája, hogy a novemberi kongresszusi és kormányzóválasztás miatt a kormányzat kénytelen lehet meghátrálni. Nyilvánvalóan erre próbálják majd kényszeríteni a döntéshozókat olyan amerikai nagyvállalatok is, mint például a Hewlett-Packard, a Nike vagy a Walmart, amelyek kínai beszállítókkal dolgoznak. Vagy például az Apple, bár a The New York Times értesülése szerint Trump megígérte Tim Cook vezérigazgatónak, hogy a cég Kínában összeállított iPhone-jait nem fogja érinteni a pótvám. A vita éleződése Pekinggel figyelmeztetés lehet az Európai Unió, Kanada és Mexikó számára is, hogy mire számíthatnak Donald Trumptól.
