Lassult az euróövezet növekedése

Jóval visszafogottabban növekedett az euróövezet gazdasága a második negyedévben, mint az elsőben, az elemzők is gyorsabb tempóra számítottak. A közösség gazdasága éves alapon 2,1 százalékkal nőtt az első negyedéves 2,5 és az elemzők által várt 2,2 százalék helyett. Negyedéves alapon csak 0,3 százalékos a bővülés, míg az első három hónapban még 0,4 százalék volt. Az adatok egyértelműen a kereskedelmi háborútól való félelem következményeit tükrözik: bár a reálgazdaságot kevéssé károsították a feszültségek, az üzleti bizalomnak súlyosan ártottak – emelte ki elemzésében az ING Bank. Az érvelés szerint a bizalom csökkenésével esett a belföldi kereslet és a beruházási aktivitás növekedése is.

Az energiaárak emelkedése gyorsította az inflációt: a júniusi 2 százalékról júliusra 2,1 százalékra nőtt a mutató, míg a maginflációs ráta 0,9 százalékról 1,1 százalékra emelkedett. Ennek a gyorsulásnak ugyanakkor vélhetően nem lesz hatása az Európai Központi Bank kamatpolitikájára, sem pedig a kötvényvásárlások kivezetésére, különösen azért nem, mert az áremelkedés növekedése leginkább egyszeri tényezőnek köszönhető.

Az adatok után az euró kissé gyengült a dollár ellenében. Vélhetően a GDP-adatok keserítették el a befektetőket. Az idei első negyedév után az elemzők arról beszéltek, hogy az euróövezet elérte a jelenlegi növekedési ciklus zenitjét, jövőre vagy 2020-ra pedig már lassulhat a bővülés.

A második negyedéves makro­adatok azonban felemásak lettek, pár statisztikából arra lehetett következtetni, hogy van még erő az euróövezetben, és folytatódhat a gyorsulás. Tekintettel azonban arra, hogy a lassulás első számú oka a kereskedelmi háború: ha esetleg elmúlnak vagy csökkennek az ezzel kapcsolatos félelmek, az talán valamelyest kitolhatja a gyorsuló növekedési ciklust.