Hozampluszra nem mindig jön indexesés

A múlt heti amerikai hozamemelkedés lejtőre küldte a részvénypiaci indexeket. Október 3. és 9. között, amikor a tízéves hozam 3,07 százalékról 3,24-ra ért, az S&P 500 közel 2 százalékot esett, a Dow Jones pedig bő 2,5 százalékot. A hozamemelkedés hátterében több dolog húzódik meg: az amerikai alapkamat emelkedése, a jegybank szerepét betöltő Fed mérlegleépítése és a kereskedelmi háborús feszültségek. Kérdés azonban, hogy a várható további hozamemelkedés képes lesz-e érdemi eladási hullámot gerjeszteni a részvénypiacon. Az év elején már láthattunk a múlt heti jelenséghez hasonlót, akkor egy hirtelen hozamemelkedés kisebb piaci pánikot okozott, és Amerika-szerte estek a részvényindexek. A börzék akkor magukhoz tértek, és már nyár végére új történelmi csúcsokat döntöttek. Több elemző szerint most is ez lehet a forgatókönyv: az amerikai gazdaság teljesítménye kedvező, nem várható, hogy számottevően lassulna a növekedés, az adócsomag pozitív hatása pedig vélhetően jövőre is kitart, nincs tehát ok, hogy véget érjen a részvénypiaci rali.

A befektetőket nem önmagában a hozamemelkedés ijeszti meg, hanem az intenzitása – mondta lapunk kérdésére Blahó Levente, a Raif­feisen Bank szenior elemzője. A tízéves hozam az év eleje óta 2,8 és 3 százalék közt oldalazik – emlékeztetett –, a piacot érthető módon váratlanul érte, hogy hirtelen 3,2 százalék fölé emelkedett. Ha a hozamemelkedés lassú és kiszámított lesz, nem fogja ilyen érzékenyen érinteni a tőzsdéket – vélekedett.

A legtöbb elemző szinte biztos benne, hogy tovább emelkednek a hozamok, főleg, hogy a piac már több mint 80 százalékra árazza a decemberi 25 bázispontos alapkamat-emelést, és a Fed is ezt valószínűsítette. A jövő évre legalább három emelést jelzett előre a Fed, ebből egy márciusit 55 százalékos valószínűséggel áraz a piac, egy júniusit pedig 40 százalékra. Valószínűtlen azonban, hogy a jövő évi emeléseket a befektetők már elkezdték volna beárazni a részvénypiaci árfolyamokba. Régen az volt az alapvetés, hogy a befektető vagy a részvénypiacba száll be, vagy a kötvénypiacba – hangsúlyozta Blahó. Ma már ez nincs így, több befektető és alap mindkét piacon jelen van. Mindkét piac teljesítménye sok faktoron múlik, nem fog csupán azért esni az egyik, mert a másik emelkedik. Ráadásul az alapkamat-emelésre azért van szükség, mert az amerikai gazdaság nagyon jól teljesít, ez pedig megágyazhat a bikapiacnak a tőzsdéken még akkor is, ha a hozamok emelkednek – hangsúlyozta az elemző.

November elején 27 iparágat érintő tőkebefektetési szabályozást dolgoznak ki az ágazatok és a Pénzügyminisztérium illetékesei. A Külföldi Beruházások Bizottságában (CFIUS) azt vizsgálják meg, hogy a külföldi cégek vagy intézmények befektetései, tőzsdei tranzakciói jelentenek-e az adott működési területen nemzetbiztonsági kockázatot. A szigorítások kidolgozására elsősorban a stratégiai fontosságú technológiai cégek védelmében van szükség. Ilyen terület például a félvezetőgyártás vagy az online fizetési rendszerek, amelyek iránt feltűnően élénk a kínai érdeklődés.