„Megnyugtatnak" Amerikából: van egy mellékterméke a széntüzelésű erőműnek is, ami radioaktív – az ipar profitál belőle

A széntüzelésű erőművek égésterméke, hulladéka is tartalmaz kis mennyiségű, természetesen előforduló radioaktív anyagot. Ez nem meglepő, mert ezek az anyagok – mint minden kőzetben – a szénben is megtalálhatók. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) a keletkező, sugárzó pernye amerikai sorsáról ír, mivel az Egyesült Államokban is sok szent használnak energiatermelésre.

Csak kicsit radioaktív, de az  

Mint olvasható, a szén elégetése során a szénben lévő természetes radioaktív anyagok három fő hulladékáramban koncentrálódnak:

• A pernye világos színű, finomszemcsés hulladék, porra hasonlít. Ez alkotja a széntüzelésből származó hulladék legnagyobb részét.
• A fenékhamu nagyobb szemcseméretű, mint a pernye, és nehezebb, inkább a homokra és az apró kövek keverékére hasonlít. A széntüzelésből származó hulladéknak valamivel több mint 10 százaléka a fenékhamu.
• A kazánsalak akkor keletkezik, amikor a fenékhamu az égés intenzív hője alatt megolvad. A kazánsalak kavicsméretű. A szénégetési hulladék körülbelül 2 százalékát teszi ki.

Általában ezek a hulladékok csak kissé radioaktívabbak, mint az Egyesült Államok átlagos talaja. A széntüzelésű erőművekből származó hulladékokban a természetes sugárzás mennyisége olyan kicsi, hogy nincs szükség óvintézkedésekre – nyugtat meg a tájékoztatás.

Míg a pernye 99 százalékát a szűrők felfogják, kis mennyiség a levegőbe kerülhet. E maradéknyi 1 százaléknak az 1 milliomod része urán és 2 milliomod része tórium a Telex korábbi cikke szerint, amely szintén az EPA tájékoztatását idézte.

 Az amerikai kormányzati előírások előírják az erőművek számára, hogy korlátozzák a környezetbe jutó pernye mennyiségét, és a begyűjtött pernyét megfelelően ártalmatlanítsák.

Megy vissza a pernye az iparba

Az Amerikai Szénhamuszövetség felmérése szerint a pernye, a fenékhamu és a kazánsalak több mint 50 százalékát más termékekben hasznosítják újra. E hulladékok felhasználhatók például betonként, kevert cementként, szerkezetek vagy töltések kitöltésére, homokszóró kavicsként vagy tetőfedő granulátumként.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a kockázatokat, illetve tájékozódhassunk saját biztonságunkról, az ügynökség mindenekelőtt a szabályozásokat megismerésére buzdít. Hangsúlyozza, hogy a széntüzelésű erőművekből származó hulladékokban lévő sugárzás mennyisége nagyon csekély, és az erőművekből és ipari forrásokból származó egyéb káros kibocsátások is szabályozottak. Saját légszennyezési szabványairól továbbiak is megtudhatók a Tiszta Levegő Törvényhez kapcsolódó Plain English Guide to the Clean Air Act című dokumentumban.

A levegő rendben, az építőanyagokat érdemes vizsgálni

Az EPA AirNow weboldalán az amerikai polgárok megtekinthetik a lakóhelyük levegőminőségére vonatkozó információkat bármilyen típusú kibocsátás alapján. Ilyen adatokhoz a magyarországi lakosok is hozzáférnek. A Hungaromet oldalán látható térképen színkód jelöli az adott település levegőjének minőségét. A cikk írásakor a hatfokozatú skálán a három legrosszabb minősítést jelző szín (rendkívül szennyezett, erősen szennyezett, szennyezett) sehol sem volt látható. Megfelelő kódot kapott Békéscsaba és a budapesti Széna tér levegője, a többi jót vagy kiválót. Ezek az adatok azonban kifejezetten a levegőre vonatkoznak (ahogyan a Hungaromet további információi is), és nem a széntüzelésű erőművek radiokatív hulladékaira, amelyek elhanyagolható hányada persze kerülhet a levegőbe is.

Részletesen foglalkozik viszont az építőanyagok radioakítv sugárzásával a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, ami azért is fontos, mert – mint fent szó volt róla – az Egyesült Államokban a szénerőművi hulladékot jellemzően az építőipar használja fel. A központ tapasztalata szerint a legkisebb a betonszerkezetek, a terméskő (mészkő), a gipszkarton és az Ytong falazó elemek radioaktivitása. A lista másik végére a salakok kerültek, amelyeket az 1800-as évek vége óta használnak feltöltésként elsődlegesen födémekben és a padlástérben szigetelőanyagként. 

Befogják a Mátrai Erőmű füstgázát  

„A szénerőművek körüli radioaktív sugárzást több kutatás vizsgálta már az Egyesült Államokon kívül is, többek között Vietnámban, Spanyolországban, Törökországban, Szerbiában vagy Dél-Afrikában, ezek nem találtak megnövekedett veszélyt a sugárzás miatt – más kutatások azonban, például megint csak Törökországban vagy Bangladesben, megemelkedett kockázatot mutattak a környezetre és az emberi egészségre is. Egy kínai kutatás azt találta, hogy a szénenergialáncból kibocsátott ionizáló sugárzás közegészségügyi kockázata körülbelül tizennyolcszorosa az atomenergiáénak az országban – hozzátartozik azonban, hogy ez egy 1998-as kutatás, az elmúlt 25 évben pedig ott is biztosan javult a széntüzelésű erőművek szabályozása” – olvasható a Telex egy korábbi cikkében, amely szintén az EPA által közzétettekből indult ki. 

A Telexet a Mátrai Erőművet üzemeltető MVM arról tájékoztatta, hogy a lignitet égető kazánokból kilépő füstgázból elektrosztatikus porleválasztókkal a pernye 99,5-99,7 százalékát leválasztják, a távozó füstgáz komponenseire és a porkibocsátásra vonatkozó határértékeknek pedig megfelel a Mátrai Erőmű. Ismert, hogy a létesítmény fokozatos búcsúzik a lignittől, amelynek feladatát megújuló alapú és gázüzemű termelés veszi majd át.