Aggódnak a bukaresti intézkedések miatt

Az európai gazdaságok fellendüléséből a környező országok is profitálni tudtak, így január 1-jétől több jóléti intézkedés is életbe lépett, köztük adó- és béremelések. A régiós államok között azonban látványos különbségek vannak, az unióhoz felzárkózó Szerbiában például már látszanak a reformok jótékony hatásai, Ukrajna azonban továbbra is a korrupcióval és a magas adóssággal küzd, miközben az évek óta tartó hadiállapot is emészti a gazdaságot. Látszólag az eurózónatag Szlovákia gazdasága a legstabilabb, Romániában azonban romlanak a fundamentumok, megbillent az egyensúly, ezért Bukarest változtatni kényszerült a korábbi befektetőbarát politikáján.

Drágulási lavinával indul az új év Romániában

Úgynevezett kapzsisági adót kell fizetniük a jövőben azoknak a romániai pénzintézeteknek, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (robor) alkalmaznak. A gazdasági szféra képviselői roppant veszélyesnek ítélik a különösebb előzetes egyeztetések nélküli intézkedést, amely a jogi környezet ingatagságáról állíthat ki cseppet sem hízelgő bizonyítványt. De figyelemre méltó néhány kormányrendeletbe foglalt, további intézkedés is. Így például az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vetnek ki az energetikai társaságokra, az üzleti forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési vállalatokra, a forgalom 2 százalékának megfelelő illetéket a szerencsejátékokkal foglalkozó cégekre. Minimum egymilliárd euróban szabják meg az 5G-frekvencialicencek árát, és kétmilliárd euró lesz a 3G-licencek meghosszabbításának minimális tarifája.

A jövedéki adót a kormány az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően az inflációs rátával igazította ki. Az ólommentes benzin jövedéki adója ezerliterenként az eddigi 1976 lejről (egy euró 4,67 lej) 2038 lejre nő, a gázolajé pedig 1838 lejről 1896 lejre. Az Economica.net gazdasági hírportál számításai szerint ez átlagosan literenkénti 0,7 lejes emelkedés. Miután egy évvel elhalasztották az intézkedés gyakorlatba ültetését, 2019. január 1-jétől az üzemanyagokban lévő biokomponens arányának növelését is előírják, ami minden bizonnyal a drágulás ütemének további gyorsuláshoz vezet. A benzin esetében a jelenlegi 4,5 százalékról 8 százalékra kell emelni a bioetanol mennyiségét, a gázolajnál pedig 5 százalékról 6,5 százalékra kell növelni a biodízel arányát.

A kereskedelmi célra használt villanyáram jövedéki adója a megawattóránkénti 2,37 lejes szintről 2,44 lejre nő, a nem kereskedelmi felhasználású áram ára pedig 4,74 lejről 4,89 lejre emelkedik. Drágul a fűtéshez használt cseppfolyós gáz is, jövedéki adója tonnánként 537 lejről 555 lejre emelkedik. A cigaretta és a szeszes ital is többe kerül, az ezer cigaretta után befizetendő jövedéki adó emelkedése például a számítások szerint a dobozár 0,7 lejes növekedéséhez vezet.

Jóléti intézkedések

sora Szlovákiában

Szlovákiában januártól számos jóléti intézkedés lépett életbe. A minimálbér a 2018-as 480 euróról 520 euróra emelkedett, ez 430,50 eurós nettó bér. Az év elejétől 10 százalékkal nőtt a közalkalmazottak fizetése, ez a lépés mintegy 229 ezer embert érint. Ugyancsak 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére is – az oktatási minisztérium a bérfejlesztésre 200 millió eurót különített el, és 2020 januárjában újabb 10 százalékos bérfejlesztés vár az ágazat alkalmazottaira. A szlovákiai idegenforgalom fellendítését két új intézkedés is segíteni próbálja: januártól az eddigi 20 százalékról 10 százalékra csökken a szálláshelyeket terhelő áfa kulcsa, és bevezették az üdülési utalványt is. A munkáltatók legfeljebb 500 eurós csekket adhatnak a legalább két éve náluk dolgozó alkalmazottaknak, amelyet csak belföldi üdülésre használhatnak fel. Az összeg 55 százalékát állják a munkáltatók, a fennmaradó 45 százalékot az alkalmazottak béréből vonják le, mint az étkezési utalványoknál. Az üdülési csekk adó- és járulékmentes. Az öregségi nyugdíjak átlagosan 11,50 euróval emelkednek, az országos átlagnyugdíj így eléri a 454 eurót. A gyermekes családokra is gondoltak: januártól ingyenes az ebéd az óvodákban, szeptembertől pedig az alapiskolákban is, emellett a szülők gyerekek utáni adókedvezménye is megkétszereződött, havi 44,34 euróra. Májustól nő az éjszakai műszak és a hét végi munkavégzés bérpótléka. Emelkedik a nyugdíjkorhatár is, a tavalyi 62 év 139 napról 62 év 6 hónapra.

Vendégmunkások millióitól vonják meg az állami

rezsitámogatást Ukrajnában

Januártól 3723 hrivnyáról 4173 hrivnyára (42 ezer forint) nőtt a minimálbér bruttó összege Ukrajnában, ez 12 százalékos emelkedés. Az ukrajnai munkavállalók egységesen 18 százalékos jövedelemadót és 1,5 százalékos hadiadót fizetnek, így nettóban 3359 hrivnya a minimális fizetés. A munkaadókat 22 százalékos járulékbefizetési kötelezettség terheli.

Kijev a bérek kifehérítésére törekszik, hiszen az adóbevételek nagyobb részét a személyi jövedelemadó képezi. Az illegális foglalkoztatás visszaszorítása érdekében speciális kommandóegységeket hoznak létre az adóhatóságnál és a munkaügyi hivatalokban, akik rajtaütésszerű vizsgálatokat tarthatnak. A bírságok igen magasak, egy feketén foglalkoztatott munkás után 125 ezer hrivnya a büntetés, de már kisebb adminisztrációs vétség esetén is 80 ezer hrivnya lehet a pótdíj.

A minimálnyugdíj összege is módosult. Első körben azokat érinti, akik betöltötték a 65. életévüket, és nőknél legalább 30, míg férfiaknál 35 év volt a munkaviszony. Országszerte kétmillió ilyen nyugdíjast tartanak számon. Márciustól a többi 11 millió időskorú ember nyugdíját is újraszámfejtik, de a többség alig százhrivnyás emelésre számíthat. A jogszabályok szerint a minimálnyugdíj nem lehet kevesebb a minimálbér 40 százalékánál, azaz 1669 hrivnyánál. Jelenleg ez 1490 hrivnya, azaz maximálisan 179 hrivnyával nőhet az idősek juttatása. Januártól megemelték a létminimum összegét is – amelyet 2019 végéig még két alkalommal tekintenek át –, és 1853 hrivnyában állapították meg, azaz papíron ennyiből kell megélni Ukrajnában.

Idén családok százezrei fogják elveszíteni az állami rezsitámogatást, mivel a kormány a korábbi százmillió hrivnyáról csaknem a felére vágta vissza a keretét. Ennek megfelelően szigorítottak a jogosultsági feltételeken. Csökkentették a szociális normákat, a rászorulók körét, azoknak például, akik két hónapot meghaladó időt töltenek külföldön, semmilyen juttatás nem jár. Ezzel a kormány egy csapásra megfosztja a több millió vendégmunkás családját a kommunális szolgáltatások díjkedvezményétől. Decemberben 44 milliárd hrivnya volt a közszolgáltatásokért felgyülemlett tartozás összege. A helyzetet csak rontja, hogy novemberben 23,5 százalékkal 855 hrivnyára nőtt ezer köbméterenként a földgáz ára, idén pedig az áramszolgáltatás és a víz díja emelkedik.

Rossz hírrel kezdődött az új év a külföldről árut rendelők számára is, januártól 35 százalékos adó terheli a 150 eurós értékhatárt meghaladó külföldi csomagrendelést, de júliustól már a száz euró fölötti rendelésekre is kiterjesztik a pluszadót. A külföldi rendszámú autók tulajdonosait is kötelezik járműveik ukrajnai regisztrációjára, ami átlagosan 2-3 ezer euróba kerül. Szüksége is lesz a büdzsének a nagyobb bevételekre, mert Ukrajnának az idén 1,8 milliárd dollárnyi hitelt kell visszafizetnie. Rossz jel, hogy a 2018-as büdzsében így is nyolcmilliárd hrivnyás hiány tátong. Szakértők szerint 2019-ben akár százmilliárd hrivnyával, azaz 3,6 milliárd dollárral is nőhet az ukrán államadósság mértéke.

Szerény adócsökkentés

és béremelkedés Szerbiában

Szerbiában 7-12 százalékkal emelkedett a közszférában dolgozók bére. A legmagasabb emelést az egészségügyi dolgozók és technikusok kapták, 10 százalékkal emelkedett az orvosok bére, 9 százalékkal emelték a rendőrség, a katonaság, az oktatás és a szociális védelem területén dolgozók fizetését. A hivatalnokok bére 7 százalékkal lett magasabb. A nyugdíjakat már tavaly novemberben 8-13,3 százalékkal emelték.

A minimálbér összege is nőtt, az órabér 155 dinár (egy dinár 2,75 forint) lett, ami 12 dinárral magasabb, mint tavaly volt. Havi szinten a minimálbér átlagosan 2200 dinárral emelkedik, az eddigi, mintegy 24 880 dinárról (62 233 forint) valamivel több, mint 27 ezer dinárra. A minimális órabér 2017-ben 130, míg 2014 és 2016 között 121 dinár volt.

A nettó átlagbér már a tavalyi év utolsó hónapjaiban is növekvő tendenciát mutatott. Októberben

49 901 dinár volt az átlagbér, ami 4,1 százalékos nominális növekedés szeptemberhez képest, 2017 októberéhez viszonyítva 8 százalékos a növekedés. A közszférában dolgozók átlagosan 55 637 dinárt kerestek.

Az állam a korábban sokat hangoztatott adóreformot egy óvatos intézkedéssel kezdte. Eltörölték a bruttó jövedelemre számolt 0,75 százalékos munkanélküliségi illetéket. Ezzel a bruttó bérek esetében az adók és járulékok arányát 37,8 százalékról 37,05 százalékra mérsékelték. Sokan nevetségesnek titulálták ezt a lépést, a pénzügyminiszter azonban figyelmeztetett, hogy összességében a költségvetés mintegy kilencmilliárd dináros bevételtől esik így el.

Szerbiában 2018-ban nagymértékben csökkent az államadósság, a gazdasági növekedés pedig régiós szinten is kiemelkedő. A 2019-es év elejéig az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 50,2 százalékára esett vissza. Egy évvel korábban a GDP 57 százalékát tette ki, 2013-ban pedig a 80 százalékát. A gazdaság 4,4-4,5 százalékkal bővült tavaly a prognózisok szerint, ami a 2017-es 1,9 százalékos ütemhez képest jókora különbség. Éves szinten 2,1 százalékos inflációt mértek Szerbiában, a munkanélküliség a 2018 elején jegyzett 14,8 százalékról 11,3 százalékra mérséklődött.

Az év vége azonban nem volt túl sikeres a nyugat-balkáni ország szempontjából, mivel a Koszovó által kivetett pótvámok mintegy 46 millió eurónyi kárt okoztak. Teljesen megszűnt ugyanis a kereskedelem, amióta Pristina a Szerbiában üzemelő külföldi cégekre is kiterjesztette a büntetőintézkedést, a 100 százalékos vámot. Koszovó az addig Szerbiában vásárolt importcikkeket más piacokról szerzi be. Sajtóinformációk szerint a lisztet és a búzát most Magyarországról, amiért így ezertonnánként 15-20 euróval többet fizetnek, mint korábban a szerbiaiért. Ennek fő oka, hogy többe kerül a szállítás.