Fordulat jöhet a gazdasági környezetben

Az Oxford Economics globális kilátásokat feltáró tanulmánya szerint az a legfontosabb kérdés, hogy a mostanában tapasztalt piaci mozgások túlreagálják-e az elmúlt időszak gyengébb gazdasági adatait, vagy a tőzsdei esések inkább azt jelzik, hogy a növekedési kilátások rosszabbak, mint amire most számítunk. A szigorúbb pénzügyi feltételek gyengítik a növekedést, pillanatnyilag a legvalószínűbbnek a globális növekedés fokozatos és enyhe lassulása tűnik – írja az elemzés. Az elmúlt hónap brutális tőzsdei mozgásai világosan mutatják, hogy a piacok átértékelték a 2019-es kilátásokat. Az amerikai hozamgörbe rövid oldala megfordult, és a piacok most arra számítanak, hogy a Fed következő lépése a kamatcsökkentés lesz. Az Oxford Economics szakértői ezzel szemben azt prognosztizálják, hogy 2019-ben még további amerikai kamatemelések jöhetnek, és véleményük szerint a piaci mozgások egyértelműen túlreagálták az elmúlt hónapok várttól elmaradó makrogazdasági adatait.

Az elemzőház szerint egy kézben tartott gazdasági lassulás az Egyesült Államokban és Kínában csökkentheti azokat a kockázatokat, amelyek recesszióhoz vezetnének. Különösen Kínával kapcsolatban merültek fel aggodalmak, hogy a döntéshozók képesek-e finomhangolni a növekedést. A szakértők meglátása szerint képesek, de vigyáznak, hogy ne vigyék túlzásba, így az intézkedések hatása a második negyedévben látszódhat majd. Szendrei Vanda, az Oxford Economics közgazdásza szerint a nemzetközi környezet tekintetében 2019 elsősorban a lefelé irányuló kockázatok éve. Mivel az eurózóna exportjának csaknem a 15 százaléka Kínába irányul, a kínai növekedés mértéke pedig továbbra is a világkereskedelem legfontosabb meghatározója, fontos kérdés, hogyan fog alakulni Kína növekedése és kapcsolata az Egyesült Államokkal. Modellszámításaik szerint egy full-blown trade war (magyarra ritkán fordított szakkifejezés, amely a kereskedelmi háború radikális változatát jelöli) Kína és az Egyesült Államok között öt év alatt körülbelül 0,7 százalékponttal csökkentené például a magyar GDP növekedését. Talán meglepő, hogy egy megállapodás nélküli Brexit a számításaik szerint ennél valamivel kisebb hatással járna, mivel az Egyesült Királyság kereskedelme jobban függ az Európai Uniótól, mint fordítva.

Természetesen van felfelé irányuló szcenárió is. Ha például a hazai viszonyokat nézzük, Magyarországon rövid távon 2-3 százalékos fogyasztásnövekedéssel számolnak, ez azonban tovább is bővülhet, ha a fogyasztói bizalom – amelyet az újonnan bejelentett minimálbér-emelések is segítenek – kitart. Világszerte még erőteljesebb lenne a növekedés, ha Kína és Amerika között enyhülne a feszültség, az eurózóna növekedése erőre kapna a gyengébb tavalyi teljesítmény után, és a brit helyzet is rendeződne.

Magyarországon rövid távon

2-3

százalékos fogyasztásbővüléssel számolnak