Donald Trump diktálhat a kínai tőzsdéken
A külföldi befektetők rekordösszeget, 9 milliárd dollárt vittek januárban a kínai részvénypiacra. Ez a legnagyobb havi tőkebeáramlás, mióta külföldiek is befektethetnek Kínában. Tavaly a fejlődő és feltörekvő piaci tőkekivonás, a kínai gazdasági növekedés lassulása és a kereskedelmi háborús feszültségek együtt nagyon érzékenyen érintették a kínai börzéket, a vezető indexek 15–35 százalékot estek. Január eleje óta azonban 6 és 10 százalék közötti pluszban járnak a mutatók.
A mostani tőkebeáramlás hátterében több tényező áll. Egyrészt enyhültek a tavalyi lejtmenetet okozó kockázatok: a piac már optimistább a kereskedelmi háború kimenetelével kapcsolatban, és a Fed is szünetelteti szigorítási ciklusát, ami ismét a fejlődő piacok felé tereli a tőkét. Az is segíti az emelkedést, hogy a január elején négy-öt éves mélypontra süllyedő részvényárfolyamok kitűnő beszállási lehetőséget kínáltak. A kínai kormány is támogatja a tőkebeáramlást: a múlt hónapban felmerült, hogy tovább szélesítik azon eszközök listáját, amelyeket a Minősített külföldi intézményi befektetők (QFII) elnevezésű program keretében meg lehet vásárolni. A hatóságok januárban a tőzsdén kívüli tranzakciókat is engedélyezték a külföldieknek a pekingi OTC-piacon.
Az elemzők között azonban távolról sincs egyetértés, hogy mit hozhat 2019 a kínai részvénypiacon. A Morgan Stanley elemzői az optimisták közé tartoznak, 70 és 125 milliárd dollárra becsülik a külföldről érkező tőke nagyságát, és piaci ralit várnak. A kínai elemzők viszont többnyire pesszimisták: a Loyal Wealth Management kínai üzletágának elemzői szerint a fundamentumok nem változtak érdemben, és nem is várható, hogy az idén javulnának, szerintük a csökkenő profitok, a lassuló gazdaság, a gyenge belső kereslet és a pangás jeleit mutató ingatlanszektor idén a tavalyinál is nagyobb lejtmenetet hozhat. A piaci emelkedésnek gátat szabhat, hogy számos kínai vállalat profitcsökkenést vár az idén, mi több, egyes elemzők az 1998-ashoz vagy a 2008-ashoz hasonló piaci zuhanással riogatnak. Piaci becslések szerint tavaly a 390 tőzsdén jegyzett kínai vállalat kumulált vesztesége 49 milliárd dolláros lehetett, és a cégek többsége ezen a téren idén további növekedésre számít.
Vélhetően a kereskedelmi háború vége jelentené a megváltást a versenyszektornak. Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunknak hangsúlyozta: a Fed szigorítási ciklusa jót tesz a fejlődő piacoknak, míg a gazdasági bővülés lassulása természetes folyamat, nem csak a politikai feszültségek okozzák. „Többen pánikolnak, hogy a kereskedelmi háború bedönti a kínai gazdaságot, pedig a lassulást évekkel ezelőtt előrevetítette az exportfüggőségről a belföldi fogyasztásra való átállás.” A szakértő emlékeztetett: a kormány nem számolt azzal, hogy a gazdasági szerkezetváltás évei alatt kitörhet egy kereskedelmi konfliktus. A kereskedelmi ellentéteket viszont a kereskedők már gyakorlatilag beárazták a kínai eszközökbe, a feszültség enyhülése felfelé tolhatja az árfolyamokat. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a március 1-jéig tartó fegyverszünet után megoldódik a probléma. „Már csak az idő rövidsége miatt sem lehet tető alá hozni egy átfogó egyezményt, főleg úgy, hogy az amerikaiak legnagyobb problémáját, a szellemi tulajdon védelmét is megnyugtatóan rendezzék.”
Távol-keleti nyomulás az MSCI indexekben
Sem a magyar, sem a régiós papírok súlya nem változott érdemben az MSCI index negyedéves felülvizsgálatán, ennek ellenére az életbelépést megelőző napon magasabb forgalomra lehet számítani. Ennek részben az az oka, hogy a különböző MSCI indexeket követő ETF-ek jelentős forgalmat generálnak. A változtatásokat jellemzően a február 28-i kereskedés zárószakaszában hajtják majd végre. „Globálisan sem voltak látványos változások az MSCI indexekben. A globális mutatóból egy amerikai cég ki-, három pedig bekerült. Emellett tizenkét kínai papírt is felvettek, köztük az Apple-beszállító Foxconnét és a Xiaomi mobiltelefongyártó B sorozatú részvényeit. A májusi féléves felülvizsgálatnál érdemibb súlyváltozásokra lehet számítani” – mondta lapunknak Nagy András, az Erste elemzője. | VG
