Ijesztő állapot közeleg: ki kell próbálni, mire megyünk Paks nélkül – részletesen bemutatjuk az összes forgatókönyvet, ami Magyarországra várhat

Az elkövetkező 24-72 órán belül teljesen leáll a Paksi Atomerőmű termelése a társaság közlése szerint. A lépésre a duna alacsony vízállása miatt kerül sor. A létesítmény már most is eddigi fennállása legkisebb kapacitásán termel az elmúlt napokban, illetve ma hozott intézkedések miatt. A csütörtök délelőtti, 975 megawattos névleges teljesítmény annál is alacsonyabb, mint amikor korábban egyszerre állítottak le egy paksi blokkot karbantartásra, és egyidejűleg csökkentették egy másik egység teljesítményét. Most nagyjából felannyi áramot ad a létesímtény, mint amennyire alaphelyzetben képes.

Ráadásul a Duna apadása és a folyó vizének melegedése alapján esélyes, hogy a közeli napokban – akár pillanatokon belül is – tovább kell csökkenteni az erőmű teljesítményét, vagy teljesen le is kell állíani az erőművet. Efelől Magyar Péter miniszterelnök csütörtök délelőtt nem is hagyott kétséget: mint bejelentette, már ma, vagy holnap szükség lehet a létesítmény teljes leállítására. Nem sokra rá megjelent az erőműtársaságnak az előbbivel egybecsengő közlése. 

Eszerint a mostani rendkívül alacsony vízállás és vízhozam mellett a vízmennyiség elegendő lenne a blokkok hűtésére, de az ehhez szükséges szivattyúk szívócsonkjának szintje magasabban helyezkedik el, mint a jelenlegi alacsony - és várhatóan tovább csökkenő - vízállás, így a feladatukat ellátni nem tudják. A szívócsövek mélyebbre helyezésének műszaki kezelése elindult, néhány éven belül a jelenleginél is alacsonyabb vízszint mellett is képes lesz folytatni a termelést az atomerőmű. 

„Felkészültünk arra is, ha a Duna további extrém szintcsökkenést szenvedne el: erre az esetre rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködésben telepített Pajtás szivattyúk, amelyek biztosítják, hogy az atomerőmű álló blokkjainak lehűtve tartásához szükséges vízmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon. A Pajtás szivattyúkból szükség esetén 12 dolgozik folyamatosan, négy tartalékszivattyú és további 13 készenlétben áll, mindehhez rendelkezésre áll a szükséges kezelő és javító személyzet, alkatrész-utánpótlás és üzemanyag is" – írja a társaság. 

Borul az árampiac

Ami egy ilyen szélsőséges helyzetről biztosan tudható, hogy a jelentősen csökkenő belföldi áramtermelés miatt nő az ország áramimport-igénye, a villamos energia ára emelkedik, és ellátási zavar fenyeget. 

A Világgazdaság ezért sorra vette, hogy mire kell számítani egy paksi áramtermelés nélküli időszakban a jelenlegi ismeretek alapján. Cikkünk a következő szempontokra összpontosít:

• Lesz-e elég belföldi termelésű áram az országban?
• Elég nagyok-e a pillanatnyi importlehetőségek?
• Elszaladnak-e a villamosenergia-árak?
• Szükség lesz-e az áramfelhasználás korlátozására?

Áramtermelés: be kell vetni a pihenő létesítményeket és a tartalékokat

Mivel Magyarország teljes éves áramfelhasználásának nagyjából a harmada külföldről származik, az atomerőmű teljes leállása esetén az ellátás érdekében minden, hadra fogható kapacitást be kell vetni. Most, amikor a nyári áramfelhasználás csúcsidőszakát éljük, 7500 megawatt (MW) körüli a villamosenergia-rendszer (VER) terhelése.

Pusztán a beépített áramtermelő kapacitások alapján Magyarország nem áll rosszul. Az adat az év elején 13 000-13 500 MW volt, ami az atomerőmű nélkül sem kevés: 9000-9500 MW.  

Ebből az ipari és a háztartási méretű naperőművek együttes energiája 8355–8500 MW. Ez azt jelenti, hogy az ország a napsütéses órákban még az atomerőmű nélkül is nagyon jól ellátható árammal. Viszont, egy ilyen esetben a hazai naperőművek termelése már nem jelenik meg feltétlenül túlkínálatként a piacon, vagyis

• már nem nyomja a mélybe, esetleg negatív szintre a piaci árakat,
• és esetleg nem marad belőle exportra.
  Ez utóbbi a termelőnek nem baj, az a fő, hogy jó áron adja el az áramát.

Amikor azonban nem süt a nap, az ország teljes beépített áramtermelő kapacitása lezuhan. Ez különösen a késő délutáni, esti áramfelhasználási csúcs idején fájdalmas. Ekkor a megújuló portfólióból még remélhető 325 megawattnyi szélenergia – ami vagy van, vagy nincs –, továbbá számíthatunk 350 megawattnyi biomasszára.

Viszont vannak az országnak gázüzemű erőművei. Ezek közül a legnagyobb

• a MET tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű (755 megawatt),
• a Veoliához tartozó gönyűi erőmű (433 megawatt)
• és az Alpiq Csepel csepeli gázturbinás erőműve (390-410 megawatt).

Szerdán azonban kiesett a Dunamenti Erőmű 400 MW kapacitása, meghibásodás miatt, ahogyan az oroszlányi erőmű 50 megawattos biomassza-egysége is.

Az MVM-hez tartozó mátrai erőmű lignitblokkjainak a termelése is növelhető.

Az MVM-nek van ezenfelül Lőrinciben, Litéren, Sajószögeden, a Bakonyban és Észak-Budán együtt közel 700 megawattnyi tartalék kapacitása. Bizonyos értelemben a listán felsorolt gázüzemű erőművek is tartaléknak számítanak, mert ezek az elmúlt hetekben viszonylag keveset termeltek a piacra, nyilván üzleti megfontolásból. A sötét órákban azonban felpörögnek, ez történt a mögöttünk hagyott, már a 3. paksi blokk leállítása után éjszakán is.

Összességében a belföldi kereslet kielégítése az erősen napsütéses órákban hazai termelésből kielégíthetőnek tűnik a paksi áram nélkül is, azonkívül azonban több mint kihívásos.

Jöhet bőven az import Paks pótlására

Magyar Péter az ország áramimport-kapacitását 3600–3800 megawattra tette, ami elég lehet a kiesett paksi termelés pótlására. Ám a kapacitás nem elég: kérdéses, lesz-e elég, behozható áram. A hőség miatt ugyanis a nem napos órákban Európa-szerte bajban vannak az atomerőművek (Mohi, Bohunice, Cernavoda), de a többi erőmű is. A szárazság miatt továbbá drasztikusan esett a balkáni és a romániai vízerőművek termelése. Most a vízerőművekben gazdag országok is inkább importálják, mint külföldre adják az energiát.

Sok múlik az árakon

A kínálat szűkülése kedvez a villamos energia ára növekedésének. Ez arra ösztönzi a hazai gázerőműveket, hogy növeljék a termelésüket. A drágulás segíti az importot is, hiszen egy kereskedő magasabb áron könnyebben talál árut. „Most arról van szó, hogy ami nincs, azt meg kell venni. 

 Az import kényszere a tőzsdei árat az esti órákban 900 euróra emeli megawattóránként. Fontos, hogy a villamos energia árának növekedése közvetlenül nem érinti a lakossági foogyasztókat, mert ők szabott, szabott, hatósági áron vásárolják az áramot. Közvetve természetesen végül minden költség a végfelhasználónál jelenik meg. Balogh József emlékeztetett, hogy a Paksi Atomerőmű tervezése idején még nem lehetett látni, hogy mostanra milyen vízszint- és hőmérsékleti állapotok alakulnak ki.

Van áramellátási válságterv, de ne legyen rá szükség

Magyarország rendelkezik egy olyan intézkedési tervvel, amely előírja, hogy áramellátási zavar esetén mely felhasználókat milyen sorrendben és milyen mértékben kell kizárni az ellátásból. Legelőször természetesen azok a felhasználók nem kapnak villamos energiát, amelyek az ország működése, ellátása szempontjából nem alapvető fontosságú tevékenységet végeznek. A sor végén a lakosság áll. Nem zárhatók ki az ellátásból az ország működéséhez alapvetően szükséges intézmények, szervezetek.

A hivatalos nevén Villamosenergia-korlátozási és terhelésleállítási terv négy fokozatú, és évente frissül. A fentiek alapján kedvező esetben nem lesz szükség az igénybevételére. Célszerű viszont mindenkinek megtennie a maga területén, amit tehet. Ez elsősorban a takarékos felhasználást és a nagy energiaigényű tevékenységek olyan időszakokra terelését jeleni, amikor bőséges az áramkínálat, vagyis a napsütéses órákra.
Összességében az előző években, évtizedekben hozott intézkedések alapján az ország a következőkkel várja a paksi áramtermelés kiesését:

• az importkapacitások az áramigény közel felét kitevő behozatalt tesznek lehetővé
• az állami energiavállalat (MVM) jelentős energiatermelő tartalékkapacitásokkal rendelkezik
• az ország egy híján minden szomszédjával gázvezetéki összeköttetésben is áll, ami segíti a gázüzemű erőművek ellátását
• a kereskedelmin felül szélső esetben a biztonsági gázkészletek is bevethetők az áramtermelés növelésébe
• a gáz- és az áramhasználat korlátozását leíró terv kezelhetővé teszi az ellátás zavarát
• viszont várat magára a duzzasztása.