A bukaresti intézkedés késlelteti a gázprojekteket
Veszélybe sodorja Románia azokat a fekete-tengeri földgázprojekteket, amelyek együtt képesek lennének konkurenciát teremteni a térségben az orosz nyersanyagnak. A bukaresti kormány még decemberben rendeletben maximalizálta az energiahordozók árait, valamint 2 százalékos, bevételalapú adót vezetett be, amely a teljes energetikai szektort érinti. Az egyik fekete-tengeri projekt licenctulajdonosa, a The Carlyle Group kezében lévő Black Sea Oil & Gas (BSOG) azonban közölte: az adóteher és a hatóságilag rögzített ár miatt már kevésbé vonzó a projekt, a kormányzat ráadásul bármikor ismét változtathat a feltételeken. Noha Bukarest pénteken annyit enyhített a jogszabályon, hogy az ipari felhasználók esetében nem alkalmazzák a hatósági árat, ez egyelőre nem győzte meg az energiaipari óriásokat: az OMV Petrom és az ExxonMobil is jelezte: fenntartásai vannak a kormányzati tervekkel szemben.
A kormány szerint csak a fogyasztókat akarják védeni a hatósági árakkal. Hiába öltek bele több milliárd dollárt a beruházásokba már eddig is az érintett vállalatok, a kormányzat egyelőre hajthatatlannak látszik. A BSOG vezérigazgatója, Mark Beacon úgy látja: a hatósági intézkedések nem védik a fogyasztókat, a befektetőket viszont elijesztik. Szerinte a kormányzatnak a beruházásokat kellene támogatnia a hangzatos intézkedések helyett. Az OMV Petrom vezérigazgatója, Christina Verchere ismertette: épp szünetel egy olyan román projektjük, amelybe az ExxonMobillal együtt már több mint kétmilliárd dollárt beleöltek, és a megvalósítása nemcsak a cégeknek, hanem Romániának is nagy lehetőség lenne. „A kormányzatnak egyeztetnie kellene a versenyszférával az üzleti környezetet érintő döntések előtt” – tette hozzá. A román gázmezőkön a becslések szerint 200 milliárd köbméter gáz található, amely ugyan Németországnak csak két évre lenne elegendő, de Románia, Bulgária, Szerbia, Moldova és Magyarország szükségleteit hat évig kielégítené. Az elemzések szerint a román költségvetésbe 26 milliárd euró folyhatna be 2040-ig, ha a mezőket kiaknáznák. Ezzel szemben Oroszországnak 35 ezermilliárd köbméternyi tartaléka van. Ameddig a román kormány és az energiaipari vállalatok közt vita van a hatósági szabályozásról, addig Oroszország vélhetően dörzsöli a tenyerét. Razvan Nicolescu, a Deloitte energiaipari üzletágának bukaresti vezetője úgy fogalmazott: minden köbméter gáz, amit Romániában kitermelnek, egy köbméternyivel kevesebb eladott orosz gázt jelent. „A késlekedés egyedüli győztese tehát a Gazprom.”
A román mezők becslések szerint
200
milliárd köbméter
gázt rejtenek
