Elemzők: szilárd lábakon áll a „sokkszerű” bérnövekedés – az árindex viszont továbbra is gondot okoz
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban gyorsult a bruttó átlagkeresetek növekedési üteme, az előző év azonos időszakához képest 9,7 százalékkal emelkedett és meghaladta a 700 ezer forintot. A nettó kereset értéke 9,6 százalékkal, 484 ezer forintra emelkedett, amely 4,8 százalékos reálbér-növekedés, az infláció hatását is figyelembe véve.
Becsapósak a sokkszerű számok
A konszenzus 8 százalék körüli bérnövekedésről szólt, így tehát az adat egyértelműen pozitív meglepetés, de
a pénztömeg csak részben áramlik vissza a reálgazdaságba
– erre utal az alapvetően gyenge gazdasági teljesítmény Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint.
Ha a trendeket nézzük, a bérnövekedés üteme platózni kezdett 10 százalék közelében, azonban
a tartósan magas infláció a nettó átlagbér reálértékének növekedését is viszonylag alacsonyan tartja.
A tartósan magasan ragadó inflációs várakozások ár-bér spirált gerjeszthetnek. Emellett Virovácz szerint az is gondot okoz, hogy a bérek vásárlóerejének 2023 vége és 2024 vége között regisztrált két számjegyű növekedéséhez képest a napjainkban tapasztalható 3–5 százalékos reálbér-növekedés a fogyasztók számára inkább negatív jelentésű. Ennek oka, hogy a fejekbe beégett 15-20 százalékos (nominális) és 10 százalékos (reál) dinamikáról lelassuló bérnövekedést a háztartások úgy élik meg, hogy az anyagi helyzetük romlik.
Kedvező ugyanakkor, hogy minden fontosabb területen gyorsult a bérdinamika. A vállalati szférában a 9,7 százalékos átlagbér-növekedés meglehetősen vegyes kép mellett alakult ki.
Ami az egész évet illeti, az ING Bank 8 százalék körüli éves átlagbér-növekedésre számít a nemzetgazdaság egészében, amiből 3,2 százalékos reálbér-emelkedés következik. Ugyanakkor
a romló üzleti bizalmi indexek a munkaerőköltségek racionalizálását, és a bérdinamika visszafogását is elhozhatják.
A bizalom erőteljes javulása ugyanis elengedhetetlen feltétele, hogy a magyar gazdaság újra tartós növekedési pályára álljon.
Több kockázat is van
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatokat emelte ki, melyek a múlt hónapban még visszafogták, most viszont emelték a bérdinamikát. Molnár Dániel szerint a szektorok nagymértékben ki vannak téve a külső kereslet alakulásának, a bizonytalanság is itt a legerősebb.
Kedvező viszont, hogy a versenyszférában a jelentősebb nemzetgazdasági ágakban csak kismértékben szóródott a béremelkedési üteme a júniusi adatok alapján.
Nemzetgazdasági szempontból továbbá az is kedvező, hogy nemcsak az átlagkereset, hanem a medián kereset is gyors ütemben, 10,3 százalékkal növekedett. Ez pedig azt jelzi, hogy a béremelkedés biztos lábakon áll, a munkavállalók széles körét érinti.
A jövő évi bérdinamika kapcsán a minimálbér-emelés lesz egyrészről irányadó. Másrészről a garantált bérminimum nagyságrendileg közvetlenül háromszor több munkavállalót érint, mint a minimálbér. A versenyszférában fizetett béreket a gazdasági helyzet és a kilátások befolyásolják. Összességében jövőre a reálbér-emelkedés a 7 százalékot is elérheti – tette hozzá Molnár Dániel.
