késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Elemzők: szilárd lábakon áll a „sokkszerű” bérnövekedés – az árindex viszont továbbra is gondot okoz
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban gyorsult a bruttó átlagkeresetek növekedési üteme, az előző év azonos időszakához képest 9,7 százalékkal emelkedett és meghaladta a 700 ezer forintot. A nettó kereset értéke 9,6 százalékkal, 484 ezer forintra emelkedett, amely 4,8 százalékos reálbér-növekedés, az infláció hatását is figyelembe véve.
Becsapósak a sokkszerű számok
A konszenzus 8 százalék körüli bérnövekedésről szólt, így tehát az adat egyértelműen pozitív meglepetés, de
a pénztömeg csak részben áramlik vissza a reálgazdaságba
– erre utal az alapvetően gyenge gazdasági teljesítmény Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint.
Ha a trendeket nézzük, a bérnövekedés üteme platózni kezdett 10 százalék közelében, azonban
a tartósan magas infláció a nettó átlagbér reálértékének növekedését is viszonylag alacsonyan tartja.
A tartósan magasan ragadó inflációs várakozások ár-bér spirált gerjeszthetnek. Emellett Virovácz szerint az is gondot okoz, hogy a bérek vásárlóerejének 2023 vége és 2024 vége között regisztrált két számjegyű növekedéséhez képest a napjainkban tapasztalható 3–5 százalékos reálbér-növekedés a fogyasztók számára inkább negatív jelentésű. Ennek oka, hogy a fejekbe beégett 15-20 százalékos (nominális) és 10 százalékos (reál) dinamikáról lelassuló bérnövekedést a háztartások úgy élik meg, hogy az anyagi helyzetük romlik.
Kedvező ugyanakkor, hogy minden fontosabb területen gyorsult a bérdinamika. A vállalati szférában a 9,7 százalékos átlagbér-növekedés meglehetősen vegyes kép mellett alakult ki.
Ami az egész évet illeti, az ING Bank 8 százalék körüli éves átlagbér-növekedésre számít a nemzetgazdaság egészében, amiből 3,2 százalékos reálbér-emelkedés következik. Ugyanakkor
a romló üzleti bizalmi indexek a munkaerőköltségek racionalizálását, és a bérdinamika visszafogását is elhozhatják.
A bizalom erőteljes javulása ugyanis elengedhetetlen feltétele, hogy a magyar gazdaság újra tartós növekedési pályára álljon.
Több kockázat is van
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatokat emelte ki, melyek a múlt hónapban még visszafogták, most viszont emelték a bérdinamikát. Molnár Dániel szerint a szektorok nagymértékben ki vannak téve a külső kereslet alakulásának, a bizonytalanság is itt a legerősebb.
Kedvező viszont, hogy a versenyszférában a jelentősebb nemzetgazdasági ágakban csak kismértékben szóródott a béremelkedési üteme a júniusi adatok alapján.
Nemzetgazdasági szempontból továbbá az is kedvező, hogy nemcsak az átlagkereset, hanem a medián kereset is gyors ütemben, 10,3 százalékkal növekedett. Ez pedig azt jelzi, hogy a béremelkedés biztos lábakon áll, a munkavállalók széles körét érinti.
A jövő évi bérdinamika kapcsán a minimálbér-emelés lesz egyrészről irányadó. Másrészről a garantált bérminimum nagyságrendileg közvetlenül háromszor több munkavállalót érint, mint a minimálbér. A versenyszférában fizetett béreket a gazdasági helyzet és a kilátások befolyásolják. Összességében jövőre a reálbér-emelkedés a 7 százalékot is elérheti – tette hozzá Molnár Dániel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.