Csökken az üzleti bizalom az USA-ban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA golfpályán és a szumócsarnokban folytatódtak tegnap Donald Tump tokiói tárgyalásai. Az amerikai elnök négynapos, jórészt ceremoniális látogatáson tartózkodik Japánban, hivatalosan egyik fél sem számít rá, hogy sikerül akár csak részlegesen megállapodni a két ország közötti kereskedelmi egyezményről. Trump először üzletemberekkel találkozott, akiket újabb amerikai befektetésekre biztatott, és ismét rosszallását fejezte ki a magas japán többlet miatt a kétoldalú kereskedelemben. Ez lesz a fő téma az Abe Sindzó kormányfővel ma tartandó tárgyaláson is.
A kereskedelmi háború negatív hatásai egyre nyilvánvalóbbak az Egyesült Államokban. A legfrissebb adatok szerint a várakozásokat meghaladó mértékben, 2 helyett 2,1 százalékkal csökkent a feldolgozóipari tartós cikkek megrendelésállománya. A közlekedési eszközökre leadott új megrendelések 5,9 százalékkal csökkentek, ezen belül a repülőgépeké 25,1 százalékkal, az autóké és autóalkatrészeké pedig 3,4 százalékkal – ez utóbbi több mint egy éve a legnagyobb mértékű visszaesés. A J. P. Morgan közgazdászai a második fél évre már csak a GDP 1 százalékos növekedését várják a korábban jelzett 2,25 százalékos helyett, ami drasztikus visszaesés lenne az év első három hónapjában várható 3,2 százalékos bővüléshez képest. „Az üzleti bizalom nyilvánvalóan hiányzik a gazdaság feldolgozóipari szektorából” – értékelte az adatokat a CNBC-nek Chris Rupkey, az MUFG Union Bank igazgatója, aki szerint a vállalatvezetők alighanem kezdik elhinni, amit a felmérések mutatnak, vagyis, hogy nő a recesszió veszélye, ezért márciusban elhalasztották, áprilisban pedig visszafogták a megrendeléseket.
A vámháború miatt az ellátási láncban keletkezett zavarok és a költségek növekedése, valamint a dollár erősödése már megmutatkozik a befektetések visszafogásában is, a feldolgozóipari tartós cikkek megrendelésére alapozott befektetési mutató, a MarketWatch jelentése szerint az áprilissal végződött 12 hónapban 3,8 százalékról 1,3 százalékra zuhant vissza. „Minél inkább eszkalálódnak a feszültségek és húzódnak el a kereskedelmi tárgyalások, annál nagyobb lesz a bizonytalanság, és csökkennek majd a befektetések” – figyelmeztetett Ward McCarthy, a Jefferies LLC vezető közgazdásza.
A feszültségek pedig várhatóan csak fokozódni fognak, miután Washington még egy újabb frontot tervez nyitni: Wilbur Ross kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy szubvencióellenes illetéket szándékoznak kivetni olyan országok termékeire, amelyek mesterségesen gyengítik a devizájukat, illetve magas a fizetésimérleg- és a kétoldalú kereskedelmi többletük. Kína mellett az amerikai pénzügyminisztérium féléves devizapiaci megfigyelőlistáján szerepel Japán, Dél-Korea, India, Németország és Svájc is. A jüan alulértékeltsége a Trump-kormányzat egyik vesszőparipája, hiába figyelmeztetnek szakértők, hogy a kínai deviza részben éppen a kétoldalú kereskedelmi háború miatt gyenge. A feszültségek május eleji elmérgesedése óta a jüan 2,5 százalékot veszített az értékéből a dollárhoz képest. A kínai bankfelügyelet szombaton figyelmeztetett, hogy súlyos veszteségeket fognak elkönyvelni azok, akik a jüannal spekulálnak és shortolnak. „A rövid távú fluktuáció normális a jüan árfolyamában, de hosszú távon nem fog gyengülni, mert erősek a kínai gazdaság alapjai” – mondta a felügyelet szóvivője.
