Csak a recessziónak van vége, a válság még tart

Gyenge makroadatok érkeztek Törökországból, amelyek azt jelzik: távolról sincs még vége a válságnak. Az idei első negyedévben a török gazdaság 1,3 százalékkal növekedett ugyan a megelőző három hónaphoz képest, de éves bázison 2,6 százalékos a zsugorodás. Három negyedév után tehát vége a technikai recessziónak, de a török piac még mindig nem bízik a talpra állásban: az áprilisi beszerzésimenedzser-index (BMI) 46,8 pontra csökkent a márciusi 47,2-ről, a fogyasztói bizalmi mutató 55,3 pontra, 15 éves mélypontra esett. A külkereskedelmi mérleg hiánya hiába feleződött meg egy év alatt, ennek hátterében a lakossági fogyasztás bedőlése áll: az import 15 százalékot esett vissza.

Az első negyedévben a vezető szektorok közül egyedül a mezőgazdaság tudott növekedni, de az építőipar és az ipari ágazatok teljesítménye visszahúzza a gazdaságot. Egyelőre tehát kevéssé látszik a gazdasági reformprogram eredménye, bár az elemzők korábban sem fűztek nagy reményeket az intézkedésekhez.

Érdekesség viszont, hogy a líra, amely az idén folyamatosan gyengült, bő másfél hete erősödik: csaknem 4 százalékot drágult már a dollárral szemben. Emellett az államkötvényhozamok is megnyugtatóan ereszkednek, és a vezető tőzsdeindex, a BIST 100 az egész éves lejtmenet után erősödni kezdett. Ám ebben az időszakban javulást jelző makroadat nem érkezett, a jegybank nem avatkozott be érdemben a devizamozgásba, és számottevő politikai fejlemények sem állnak az erősödés mögött. Az elemzők is csak találgatnak, mi okozhatja a líra drágulását.

A mozgás hátterében egyrészt az állhat, hogy enyhült a politikai feszültség Ankara és Washington közt. Recep Tayyip Erdogan és Donald Trump megegyezett, hogy a következő G20-csúcson tárgyalnak, vélhetően arról, hogy Törökország megveszi vagy egyáltalán megveheti-e az orosz S400-as rakétavédelmi rendszert. A két államfő várható megegyezése enyhítette azokat a félelmeket, hogy az Egyesült Államok szankciókat vezetne be Törökország ellen. A politikai enyhülést mutatja az is, hogy kétévi fogság után Ankara a múlt héten szabadon engedte Serkan Gölgét, a NASA kutatóját, akit a 2016-os puccskísérlettel összefüggésben börtönöztek be.

Másrészt könnyen lehet, hogy a befektetők már korábban elkezdték beárazni a technikai recesszió végét. A válság ugyan még tart, de a piac arra spekulálhat, hogy a török gazdaság elindult a felfelé vezető úton. Szakértők szerint a második és harmadik negyedév optimizmusra okot adó makroadatai hosszabb távon is erősíthetik a török devizát. Harmadrészt pedig lehetséges, hogy az inflációs várakozások és a hozamok csökkenése a fejlődő piacok kockázatosabb eszközei felé terelik a tőkét. Ebből a jelenségből az elmúlt másfél hétben több deviza tudott erőt meríteni: a rubel kismértékben erősödött, az argentin pezó pedig egy egész évnyi meredek zuhanás után stabilizálódott.