Hiába a bóvli, így is drágulnak a török eszközök
Drágultak a török eszközök tegnap, miután a statisztikai hivatal közölte: 14,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, amely közel egy év után zsugorodott ismét. A líra bő fél százalékot erősödött a dollár ellenében, a tízéves állampapír hozama pedig 1 százalékpontot csökkent. A befektetők eddig figyelmen kívül hagyták, hogy a Moody’s a hét végén a bóvlikategóriába süllyesztette az ország adósbesorolását, a piac vélhetően már korábban beárazta a lépést.
A Moody’s a korábbi, befektetésre ajánlott Ba3-as kategóriából a bóvliba, a B1-es szintre minősítette le az országot, és fenntartotta a negatív kilátást. A hitelminősítő döntését a magas finanszírozási kockázatokkal, az államcsőd lehetőségével indokolta. A közlemény szerint a török intézményi függetlenség csorbítása, a helyi deviza sérülékenysége és a piac bizalmatlansága aláássa az ország pozitív fundamentumait, az alacsony államdósságot és a kellően diverzifikált gazdaságot. A Moody’s szerint a kormány válságkezelő csomagja csak a rövid távú tünetkezelést célozta meg.
A pénzügyminisztérium a török kormány szokásos mantráival válaszolt: szerintük a döntés nem veszi figyelembe Törökország gazdasági eredményeit, a Moody’s pedig elfogult az országgal szemben. A tárca közleményében olyan indikátorokat hozott fel jó példaként, mint a csökkenő inflációs mutató vagy a turisztikai bevételek növekedése, és hangsúlyozta: a hitelminősítő ezeket nem vette figyelembe. Arra nem tértek ki, hogy az infláció leginkább az egyre magasabb bázis miatt csökken, a turisztikai bevételek növekedése pedig nem számít erős makrogazdasági fundamentumnak.
A Moody’s a lépéssel beérte a másik két hitelminősítőt: Törökország az S&P-nél mélyen a bóvli kategóriában, a B+ szinten áll stabil kilátással, a Fitchnél pedig szintén a befektetésre nem ajánlott BB kategóriában negatív kilátással. Közben Ankara diplomáciai konfliktusai egyre jobban elmérgesednek: az orosz S–400-as rakétarendszer tervezett vásárlása miatti amerikai aggodalmak mellett már Görögország is nemzetközi szankciókat kér az ország ellen. Törökország nemrég bejelentette, hogy a Ciprus görög része közelében felfedezett olajmezőn fúrásokat végeznek majd, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szerint viszont ez a görögbarát Ciprusi Köztársaság szuverenitásának megsértése. A kormányfő tegnap felszólította az Európai Uniót, hogy büntesse meg, ha kell, szankciókat is vessen ki Törökországra, hogy az betartsa a nemzetközi jogi előírásokat. A görög és ciprusi érvelés szerint ugyanis az olajmező Ciprus tengeri jog szerinti kizárólagos gazdasági övezetének (EEZ) része, Ankara szerint viszont a mező a kontinentális talapzaton van, kiaknázása pedig minden part menti állam szuverén joga.
