Mindent felülírhat az új applikáció
A legtöbben még a hagyományos banki megoldásokat alkalmazzák a fizetéskor, például pénzt vesznek fel az ATM-ből vagy kártyát használnak, jó esetben az érintőset. Ám egyre többen használják a mobiltárcát, esetleg egy applikációval generált, önálló digitális kártyát. A napokban gyorsan terjedt a hír, hogy devizakonverzió nélkül lehet itthon is feltölteni a Revolut kártyát forintbankkártyáról. A hírt a közösségi médián osztották, leginkább azért, mert ma a Revolut használata inkább divat, mint hétköznapi funkció. A digitális hippik fordultak rá először a megoldásra, főleg azok, akik sokat járnak külföldre. A banki szolgáltatás a fizetési megoldásoknál (legyen az rezsiátutalás, minimális pénzfelvétel ATM-ből vagy fizetés a boltban) sok esetben ingyenes, és ma már a devizakonverzió kiküszöbölésével a feltöltésnél sincs átváltási veszteség. Az ilyen rendszerek hamarosan átterelik a teljes bankolást a mobil eszközökre és a webes felületekről az applikációkba.
A teljes rendszer mögött a blockchain, magyarul a blokkláncrendszer húzódik meg, amely valós időben, megmásíthatatlanul regisztrálja a rendszerhez csatlakozott közösség tagjainak a tranzakcióit, kvázi digitális szerződésként könyvelve el az értékek cseréjét (például eladó elad egy kilogramm bélszínt, a vevő ezért átutal nyolcezer forintot). A technológia rendkívül biztonságos, folyamatosan visszakereshető, és a közösség tagjai nem férhetnek hozzá a személyes adatokhoz (nagy munkával és anyagi ráfordítással nyerhető ki belőle ez az adat). A blokkláncrendszeren alapulnak az úgynevezett kriptovaluták, ám ennél és a fent említett digitális bankkártyánál sokkal messzebbre mutat a blokklánc. Az energiacégek tesztelik, hogyan lehet ezt a rendszert bevonni a fogyasztói elszámolásokba. A különböző autókereskedők azt vizsgálják, hogyan lehet alkalmazni ezt a rendszert az autóeladásoknál és a gépjárművek digitális szervizkönyvébe applikálásánál. Az ingatlanpiacon azt vizsgálják, hogy egy lakás értékesítésénél hogyan válhat ez a rendszer a szerződések alapjává – a cél kizárni az ügyvédeket és a közjegyzőket. A biztosítás területén is sikerrel lehet alkalmazni több szerződésfajtánál.
Az alkalmazási területek száma nem meghatározható, ám nem is ez az igazán érdekes a blockchainrendszerben. Sokkal inkább az, hogy a fogyasztónak csak egy applikációt kell letöltenie a telefonjára (természetesen a szükséges regisztrációkat végre kell hajtania), és onnantól kezdve a készülék, illetve a program mindent megold – már ami a pénz- és értékmozgásokat illeti. Nagy kérdés azonban, hogy a fogyasztók mennyire képesek elfogadni az olyan rendszereket, amelyek folyamatosan figyelik a felhasználói szokásokat. A szakemberek szerint a kérdés valós, de a fogyasztók számottevő részét ez nem érdekli. Találó példa, hogy a kisboltosok nagyjából ugyanazt csinálták néhány évtizeddel ezelőtt, mint a mai mesterséges intelligenciák. Figyelték és ismerték a vásárlóikat, ha pedig történés volt körülöttük (esküvő vagy új lakás), annak megfelelően igyekeztek eladni nekik újabb termékeket. Vagyis a fogyasztók szeretik, néhányan elvárják, hogy a szolgáltatók, kereskedők proaktívak legyen velük szemben. Más kérdés, hogy elindult egy ennek teljesen ellentmondó trend is: egyre többen döntenek úgy, hogy a mesterséges intelligencia legfőbb terepének számító közösségi média felületeiről kiírják magukat, hogy még véletlenül se kerüljenek az úgynevezett ügyfélkezelő rendszerek homlokterébe.
Az ma is pontosan látszik, hogy a GDPR nagyon erősen szabályozza az adatok felhasználását, a fogyasztóknak az interneten nyilvántartott tevékenysége alapvetően nincs rossz kezekben, kérdés, hogy az egyes biztonsági rések mennyire tágak.
