Veszélyforrás a korrupció
Dél-Afrika gazdasága hemzseg ugyan a problémás területektől, Cyril Ramaphosának azonban a megválasztása utáni első feladata mégis politikai jellegű. Ahhoz, hogy a gazdaság fejlesztésére vonatkozó tervei sikeresek legyenek, először saját pártján, az Afrikai Nemzeti Kongresszuson (ANC) belül kell rendet tennie – mondta a Világgazdaságnak Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem Afrika-szakértő docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa. Ramaphosa ugyanis, aki 2017-ben vette át a pártvezetői posztot Jacob Zumától, azzal a problémával szembesül, hogy a volt elnök hívei rendre keresztbe tesznek neki az ANC-n belül. Egységesítenie kell tehát a pártot, fel kell számolnia a Zuma idejében elburjánzó korrupciót. A gyanú azonban őt is elérte, pénteken kell tisztáznia magát a korrupcióvizsgáló hatóság előtt amiatt, hogy a 2017-es választási kampányban elhallgatta a Bosasa nevű szolgáltatóvállalattól zsebbe kapott húszezer dolláros támogatást, s ezzel megtévesztette a parlamentet.
Ezt követően azonban rögtön a gazdasági reformokra kell majd koncentrálnia a kormánynak, hiszen számos területen lépnie kell. „Ma már nem mondhatja el magáról azt az ország, amivel korábban gyakran dicsekedett, hogy Európából rajta keresztül áramlik a tőke Afrikába. Regionális szinten például már lekörözi Nigéria, amely a makroadatok szerint sokkal erőteljesebb gazdaságot tud felmutatni, mint Dél-Afrika” – mondta Tarrósy.
Ramaphosa a kampányidőszakban azt ígérte, hogy felgyorsítja a földek újraelosztását a fekete dél-afrikaiak között, ugyanakkor garanciát vállal arra, hogy a folyamat nem veszélyezteti a befektetéseket és az élelmiszer-biztonságot. A Fitch hitelminősítő is úgy látja, hogy a földosztás vélhetően nem lassítja majd tovább a gyenge lábakon álló gazdasági növekedést. Búr Gábor, az ELTE docense hangsúlyozta: Ramaphosa vékony jégen jár, a folyamat felgyorsítása ugyanis tragédiába torkollhat, ellenkező esetben azonban akár több száz évig is eltarthat.
A kabinetnek megoldást kell találnia a nagy munkanélküliségre is, amely 2019 első negyedévében 27,6 százalékos volt. Tarrósy szerint különösen az aggasztó, hogy még a képzett fiatalok sem találnak munkát, ami egyértelműen arra utal, hogy az ország gazdasági igényeinek megfelelően kellene megreformálni az oktatási rendszert.
