Thaiföld az új befektetési célország

Az amerikai–kínai kereskedelmi háború okozta bizonytalanságok miatt egyre több befektető tervezi Thaiföldre átvinni a termelést, hogy elkerülje a vámokat, így az ország Vietnámmal együtt a nagy nyertesek közé tartozhat. Az is segíti Thaiföld pozíciójának erősítését, hogy Vietnámban szűkül a munkaerőpiac. Jelenleg is három vállalat telepíti át a gyártást Kínából Thaiföldre, ami több százmillió dolláros befektetés, de ez a folyamat már jóval az előtt megkezdődött, hogy Donald Trump amerikai elnök kivetette az első vámokat a kínai importtermékekre. A Harley-Davidson például már 2017-ben elkezdte az átköltözést, és a lépés gyümölcsözőnek bizonyult: a motorgyártó eladásai 181 százalékkal növekedtek Malajziában, az ottani gyárat a thaiföldi üzemből látják el. A vállalat idei második negyedéves beszámolójából pedig kiderült, hogy a Thaiföldön gyártott olcsó motoroknak köszönhetően éves bázison 7,6 százalékkal emelkedtek az eladások a feltörekvő piacokon.

Folyamatosan nő az Egyesült Államokba irányuló thai kivitel is: az első fél évben 16,3, júliusban további 9,8 százalékkal. A kereskedelmi háború eszkalálódása azonban veszélyezteti az exportorientált Thaiföld növekedését, ami április és június között már csak 2,3 százalékos volt, a legalacsonyabb az elmúlt tizenkilenc negyedévben.

Míg Thaiföldre amerikai mértékkel mérve elsősorban középkategóriásnak minősülő tech cégek települnek át Kínából – Sharp, Besser, Western Digital, Delta Electronics –, a legnagyobbak, például a Foxconn, a Samsung és az Intel, inkább Malajziát vagy Vietnámot választják. Az utóbbi azonban igen kényes helyzetben van, ugyanis felkerült Donald Trump „lőlapjára”. A vietnámi GDP-nek tavaly a 20, az idei első fél évben a 26 százalékát tette ki az Egyesült Államokba irányuló export, a kereskedelmi többlete 2018-ban 40 milliárd, 2019 első hat hónapjában 25,3 milliárd dollár volt – ami éves bázison 39 százalékos növekedés. Washington szerint ennek az az oka, hogy kínai termékeket exportálnak az országon keresztül az Egyesült Államokba, ezért júliusban több mint 450 százalékos vámot vetettek ki a vietnámi acélra. Az ország májusban felkerült a washingtoni pénzügyminisztérium feketelistájára is mint potenciális devizamanipulátor, és megkapta az ultimátumot: vagy csökkenti a kereskedelmi többletet, vagy büntetővámokra számíthat. Az erősödő washingtoni nyomás miatt elsősorban a textilipari cégek, például a Nike-nak is szállító tajvani Eclat már tervezi, hogy kivonul Vietnámból – mondta a Bloombergnek Sian Fenner, az Oxford Economics közgazdásza.

A nagy nyertesek közé tartozik Ausztrália is, a Quartz elemzése szerint egyetlen más ország Egyesült Államokba és Kínába irányuló exportja sem nőtt olyan mértékben a vámok által érintett kategóriákban, mint az övé. Átvették az amerikaiak helyét a kínai iparigáz-, arany- és gyapotimportban, és ha ezt a mezőgazdaságban is megteszik, az rövid távon 1 milliárd ausztrál dolláros hasznot hozhat, 3900 új munkahelyet teremthet, hosszú távon pedig 600 millió dollárral növelheti a GDP-t – mondta a Sydney Morning Heraldnak Jo Masters, az EY vezető közgazdásza.