Begyújtotta a rakétákat az EKB
Gyakorlatilag teljesítette a piac elvárásait az Európai Központi Bank: a tegnapi kamatdöntő ülésen hozott intézkedések megfelelnek a befektetők várakozásainak. Az alapkamat és az egynapos hitelkamat marad nulla, illetve 0,25 százalékon, az overnight betéti kamatot viszont tíz bázisponttal, mínusz 0,5 százalékra csökkentették. A közleménynek a várható kamatpályára vonatkozó részéből a kormányzótanács kihagyta a dátum megjelölését, kizárólag az inflációhoz kötötte a kilátásokat. Az intézmény közölte: a kamatok addig maradnak a mostani vagy még alacsonyabb szinteken, amíg az inflációs kilátások elégségesen közel kerülnek a 2 százalékos szinthez, valamint ha a gyorsuló drágulást kellő inflációs nyomás is alátámasztja.
Az EKB emellett november 1-jén újraindítja az eszközvásárlási programot havi 20 milliárd eurós keretösszeggel. A program nyitott végű, addig folytatják, amíg kellően támogatja a monetáris politikát, és nem sokkal a későbbi kamatemelések előtt állítják majd le. Az újrabefektetési politika változatlan marad, az EKB mérlege tehát havi 20 milliárd euróval duzzad majd. A bankokra is gondolt az EKB: bemutatták a többszintű betétikamat-rendszer első részleteit, a bankok október 30-tól betéteik egy részét nullaszázalékos kamattal helyezhetik el az EKB számláin. Több részlet egyelőre nem ismert. A bankoknak nyújtandó, hosszú távú refinanszírozási hitelprogram harmadik üteme még el sem indult (TLTRO III.), viszont változások lesznek, hogy jobban támogassa a banki hitelezést.
Az eurót alaposan megrángatták a devizakereskedők, a közlemény után csaknem 1 százalékot gyengült, majd a sajtótájékoztató után gyorsan visszaerősödött, késő délután már a reggeli szintekhez képest is erősebb volt. A közös deviza gyengülését a forint is megérezte: a 330,4-es szint alá erősödött, majd visszatért a 332 körüli szintekre. Az eurókötvény-hozamok hasonló utat jártak be: a tízéves német papír hozama 10 bázispontos csökkenéssel mínusz 0,64 százalékra esett, majd gyorsan korrigált. A piaci reakció alapján elképzelhető, hogy a befektetők első látásra elégedettek voltak az EKB döntésével, ám a sajtótájékoztató alapján finomították a véleményüket, és nem számolnak további lazítással.
Hiszünk abban, hogy ez a csomag elég lesz – ez volt Mario Draghi jegybankelnök fő mondanivalója. Az ülés utáni sajtótájékoztatón az újságírók sokat faggatták a jegybankárt: vajon miért nem döntöttek fontos részletekben? Miért csak 20 milliárd euró a havi keretösszeg, és miért nem emelték meg 33 százalékról 50 százalékra a kibocsátói limitet? Mert nincs ezekre szükség – foglalható össze Draghi válasza. A havi 20 milliárd euró a mostani újrabefektetési politikával együtt elégségesnek bizonyulhat, a limiteket pedig azért nem emelték, mert a mostani 33 százalékkal is bőven van tér és lehetőség az EKB előtt, hogy értékpapírokat vásároljon.
Draghi közölte: csökkentik az inflációs várakozásokat a következő két évre. Az éves infláció idén 1,2, jövőre 1 százalékos, 2021-ben pedig 1,5 százalékos lehet. A jegybankár hangsúlyozta: azért nem csökkentik a 2 százalékos célszintet, mert nem lenne semmi értelme, ha így teljesítenék a mandátumot. „A jegybank új elnökének azonban lesz módja felülvizsgálni az inflációs célkövetés rendszerét.” A GDP-növekedési kilátások is csökkentek: az idén 1,1 százalékos, jövőre 1,2, két év múlva pedig 1,4 százalékos gazdasági bővülést vetít előre a jegybank. A csökkentés indokai a sokszor ismételt kockázatok: a világgazdasági lassulás, a fejlődő piacok gyengélkedése, a növekvő protekcionizmus, valamint az egyre növekvő geopolitikai kockázatok. Draghi ez utóbbiról elmondta: az alapforgatókönyvükben nem számoltak a hard Brexit lehetőségével, valamint nem tartják valószínűnek, hogy recesszióba süllyedne az eurózóna.
A sajtótájékoztatón Draghi többször hangsúlyozta: az EKB számít az elégséges fiskális térrel rendelkező államok támogató hozzáállására. Strukturális reformokat emlegetett, a munkanélküliség csökkentését, a termelékenység javítását, hogy fenntarthatóvá tegyék az euróövezeti növekedési pályát. Ugyan az elnök nem mondta ki, de leginkább Németországról van szó: a német kormányzat vitát folytat arról, mennyire engedhetik el az egyensúlyi költségvetés politikáját. A németekkel kapcsolatban érdekesség az is, hogy az elmúlt években Berlin számos alkalommal ostorozta az eszközvásárlási programot, mivel eszközárbuborékokat alakít ki a piacon. Draghi viszont tegnap közölte: még csak nem is szavaztak a kamatdöntő ülésen a program újraindításáról, annyira érezhető volt az egyetértés. Arról azonban nem beszélt, hogy vajon a németek is támogatták-e a programot, vagy kitartottak-e eredeti elképzelésük mellett.
Donald Trump Twitter-üzenetében már Draghi sajtótájékoztatója alatt ostorozni kezdte az EKB-t és a Fedet is: az EKB szándékosan gyengíti az eurót, a Fed pedig tétlenül nézi. Draghi minderre annyit reagált, hogy a G20 csoport országai közül senki sem menne bele egy devizaháborúba. Ugyan Trump nem szólt róla, de a Fed dolgát az is nehezíti a további lazítások terén, hogy a tegnapi adatok szerint gyorsult, 2,4 százalékra ért az éves bázisú amerikai maginfációs ráta, a havi alapú adat pedig 0,3 százalékon stagnált, mindkét tényadat meghaladja a várakozásokat. Könnyen lehet tehát, hogy a Fed elbizonytalanodik az őszre beárazott kamatcsökkentéssel kapcsolatban.
