A brit alsóházon múlik a megállapodás

Felpezsdítette az európai piacokat, a fontot öt és fél havi csúcsra röpítette a bejelentés, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság megállapodott a kilépés feltételrendszeréről. A korábbi, a brit alsóház által háromszor leszavazott megegyezésből így kikerült az északír–ír határ nyitva tartását célzó tartalékmegoldás, a backstop, más megoldással érik el ugyanazt a célt. Észak-Írországban továbbra is érvényben maradnak az árucikkekre vonatkozó uniós szabályozások, vagyis ezeket az északír kikötőkben és repülőtereken ellenőrzik majd, nem pedig az Ír-szigeten. A brit hatóságok vállalják a felelősséget a szabályok betartásáért.

Észak-Írország ugyanakkor az Egyesült Királyság vámterületének része marad, így élvezni fogja azoknak a jövőbeni kereskedelmi megállapodásoknak az előnyeit, amelyeket a londoni kormány megköt. A tartomány az uniós vámterület belépési pontjaként is szolgál. Ahogy Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója tegnapi sajtótájékoztatóján elmagyarázta, a brit hatóságok brit vámokat fognak kivetni azokra a harmadik országokból származó termékekre, amelyek Nagy-Britanniában is forgalomba kerülnek. Az európai vámrendszert fogják viszont alkalmazni azoknál a termékeknél, amelyeket továbbértékesíthetnek.

Jelentős változás a backstophoz képest, hogy az átmeneti időszak lejárta után négy évvel az egyébként a politikai patthelyzet miatt majdnem három éve nem működő északír parlament dönthet, hogy megtartják-e ezt a vámrendszert, vagy újat fogadnak el helyette – méghozzá egyszerű többséggel. „Az északír parlament jelentette demokratikus kontroll azért olyan fontos, mert ezt a szabályt többé nem lehet a Brüsszel és London közötti alkuval felváltani” – hangsúlyozta Barnier. Az egyszerű többség azért fontos, mert így nem lesz majd vétójoga az északír Demokratikus Unionista Pártnak (DUP), amely korábban a parlamenti többséget biztosította Theresa May kormányának, és amely nem is támogatja az új egyezményt.

A megállapodáshoz kapcsolódó politikai deklaráció is változott. A két fél immár nem „a lehető legszorosabb áruforgalmi együttműködést”, hanem a szabadkereskedelmi megállapodást tűzte ki célul, és kikerült belőle az „egységes vámterület” megteremtése is. A halászati jogokkal kapcsolatban azonban nincs változás, vagyis az Egyesült Királyság továbbra is vállalja, hogy a jövőbeni együttműködés keretében hozzáférést és kvótákat biztosít az EU-nak. Szakértők szerint Brüsszel aligha megy bele olyan kereskedelmi megállapodásba, amelyik nem teszi lehetővé a tagállamok számára a halászatot a brit vizeken.

A megállapodást ratifikálnia kell a londoni és az Európai Parlamentnek is. Az alsóház szombaton ül össze, és egyelőre nem látszik az elfogadáshoz szükséges többség. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke szerint a megállapodás még a korábbinál is rosszabb, és a Skót Nemzeti Párt, valamint a Liberális Demokraták is előre közölték, hogy nem fogják megszavazni. Jacob Rees-Mogg, a kormány parlamenti ügyekért felelős tagja azonban csütörtökön figyelmeztette a képviselőket: a hét végi szavazáson vagy elfogadják ezt a megállapodást, vagy a rendezetlen kilépést választják. Ugyanezt erősítette meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki a kormányfői csúcsértekezlet előtt közölte: nem lehet szó a kilépési határidő meghosszabbításáról.