Aggasztja a piacokat a folytatódó bizonytalanság

A brit államkötvények hozama csökkent, gyengült a font, és a tőzsdék hangulata is romlott tegnap, miután gyakorlatilag lehetetlenné vált az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból október 31-én, így tovább folytatódik a bizonytalanság. Boris Johnson kormányfő ugyan elkönyvelhetett egy jelentős sikert, mert a londoni alsóház kedd este lehetővé tette, hogy a múlt héten kötött kilépési megállapodás ratifikációs folyamata a következő szakaszba lépjen; ezt elődjének, Theresa Maynek nem sikerült elérnie. A képviselők azonban elutasították a kormány gyorsított menetrendjét, az egyezménynek így végig kell mennie a szokásos parlamenti egyeztetésen, ami legjobb esetben is heteket vehet igénybe. A szavazás után Johnson felfüggesztette a ratifikációs folyamatot, és a parlament tegnap visszatért a kormányprogram vitájához.

A fejlemények tükrében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy a határidő meghosszabbítását célzó brit kérelem elfogadását fogja javasolni a tagállamok vezetőnek. Valószínűleg nem tartanak újabb csúcstalálkozót, hanem írásban hagyják majd jóvá az új, január 31-i dátumot. Azt már biztosan tudni, hogy Leo Varadkar ír kormányfő és az Európai Parlament támogatja a halasztást, bár az utóbbinak ebben a kérdésben nincsen jogköre. A döntéshez azonban a 27-eknek először tudniuk kell, mit fog tenni az Egyesült Királyság, figyelmeztetett Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója, a jövőbeni kapcsolatok kialakításáért felelős új uniós munkacsoport vezetője.

A bizonytalanság folytatódása miatt az állampapírok hozamának további pár bázispontos csökkenése várható, „mivel a piacok az elmúlt két hétben jelentős optimizmust áraztak be” – emelték ki a klienseknek írt feljegyzésükben az UniCredit elemzői.

A Moody’s is aggódik a brit gazdaságnak okozott további károk miatt. Colin Ellis, a hitelminősítő vezérigazgatója szerint a megállapodás tárgysorozatba vétele ugyan arra utal, hogy a korábbinál nagyobb az esélye a rendezett Brexitnek, ám még mindig nem tudni, mikor és milyen feltételekkel történik ez majd meg, ami várhatóan továbbra is visszafogja a befektetéseket és a munkaerő-felvételt. A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a károk sokkal nagyobbak lehetnek, mint eddig feltételezték, a vállalatok többsége ugyanis a jövő évre tervezett befektetéseket is visszafogta, a gépek és IT-felszerelések beszerzése például várhatóan a 2008-as pénzügyi válság szintjére esik vissza. Közben a csődök száma az elmúlt három hónapban 35 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, ami a legtöbb 2013 óta.