Az EU már a halasztás feltételeit fontolgatja

John Bercow, a brit alsóház elnöke tegnap a házszabályokra hivatkozva nem engedélyezte, hogy a képviselők szavazzanak az Európai Unióval múlt héten kötött kilépési megállapodásról és az ahhoz kapcsolódó politikai nyilatkozatról. Magát a megállapodást tegnap lapzárta után hozta nyilvánosságra a brit kormány, a gazdasági hatáselemzését azonban nem volt hajlandó kiadni Sajid Javid pénzügyminiszter. A tárcavezető az alsóház illetékes bizottsága előtt tagadta, hogy az egyezmény következtében a GDP 6,7 százalékot veszítene a következő tizenöt évben, ahogyan korábbi kormányzati számításokban megállapították.

A szavazás elmaradásának hírére némileg csökkent a font árfolyama, visszagyengült 1,98 dollárra. Az mindenképpen jót tesz a brit devizának, hogy csökkent a rendezetlen kilépés esélye, miután Boris Johnson kormányfő elküldte a Brexit határidejének elhalasztását kérő levelet az Európai Bizottságnak. A Goldman Sachs stratégái szerint ez akár 1,35 dollárig is felerősítheti az árfolyamot. Az amerikai befektetési bank szakértői csalódtak ugyan, hogy az EU-val kötött megállapodásról nem szavaztak, de megnyugtatónak tartják, hogy a képviselők nem utasították el, csak elhalasztották a jóváhagyását. Ha az egyezség mégsem menne át az alsóházon, az szerintük visszalökné a font árfolyamát 1,26 dollárig, de arra nem számítanak, hogy a brit deviza 1,2 dolláros határig is visszagyengülne, mivel valószínű, hogy az EU szükség esetén beleegyezik a kilépési határidő elhalasztásába. Az Európai Bizottság közben már azt fontolgatja, milyen feltételekkel adjon újabb kilépési haladékot, a testület szóvivője szerint ugyanis az erre irányuló kérés érvényes annak ellenére, hogy Johnson nem írta alá a levelet. Johnson három hónapos halasztást kért az alsóház utasításának megfelelően, de Brüsszel egyelőre figyeli a londoni fejleményeket, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig egyeztet a tagállamok vezetőivel. Peter Altmaier német pénzügyminiszter a Deutschlandfunk rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy pár napos vagy hetes haladék jóváhagyása nem lehet probléma. Elképzelhetőnek nevezett azonban hosszabb halasztást is, ha előrehozott választást vagy második népszavazást rendeznének az Egyesült Királyságban. „Pillanatnyilag az a legnehezebb, hogy nem tudjuk, ki beszél az ország nevében: a kormány vagy a választott parlament” – idézte Altmaiert a Politico. Norbert Röttgen, a német parlament, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke hosszabb haladékot támogatna. A tagállamoknak „most egy utolsó hosszú halasztást kell adniuk, hogy az Egyesült Királyságnak legyen ideje eldönteni, mit akar, és felkészülni minden megoldásra, a második népszavazást is beleértve” – írta a Twitteren.

Londonra vár az Európai Parlament is, amely nem fogja ezen a héten ratifikálni a megállapodást, de kész rendkívüli ülésen megtenni ezt a jövő héten.