Johnson tárgyal és jogi kibúvókat keres

Gyengült a font az euróval szemben tegnap napközben, miután a brit sajtó arról adott hírt, hogy Boris Johnson a Legfelső Bíróság elé viheti azt a múlt hónapban elfogadott törvényt, amely szerint ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, a brit miniszterelnöknek kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Ez a hét és a következő is igazi hullámvasút lesz a font számára. A Rabobank elemzője, Jane Foley szerint a volatilitás egészen az október 17-én kezdődő kétnapos uniós csúcsig is kitarthat. „Az EU-s csúcstalálkozóig még él a remény a befektetőkben, hogy a feleknek végül sikerül valamilyen áthidaló megoldásban megállapodniuk” – nyilatkozta a Reutersnak. Az ING elemzői ugyanakkor mindössze 10-15 százalék esélyt látnak arra, hogy a jövő héten új Brexit-alku jöhet létre.

Johnson mindent megtesz annak érdekében, hogy maga mellé állítsa a tagállamok kormányfőit: tegnap telefonon beszélt a svéd, a dán és a lengyel miniszterelnökkel is. Terve azonban döcögősen halad, az Independent úgy tudja, a holland külügyminiszter arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy „több realizmust” kellene fecskendezni az Egyesült Királyság új javaslataiba. Emmanuel Macron francia államfő pedig arra kérte Johnsont és a tárgyalásra küldött csapatát, hogy péntekig álljanak elő friss tervekkel. Sajtóinformációk szerint ráadásul a brit miniszterelnöknek nem sikerült időpontot egyeztetnie Angela Merkellel egy találkozóra, kérését a német kancellári hivatal Merkel sűrű programjára hivatkozva utasította el.

Johnson közben a médián keresztül is arra biztatta az Európai Uniót, hogy hozzák nyilvánosságra az új javaslattal kapcsolatos aggályaikat. „Az a gond, hogy nem hallottunk még semmilyen részletet arról, hogy mi miatt utasítja el az ajánlatunkat az EU” – nyilatkozta. Álláspontja szerint az Egyesült Királyság kész folytatni az egyeztetéseket, ám a siker érdekében a britekhez hasonlóan az uniónak is vállalnia kell kompromisszumokat. A miniszterelnök továbbra is lát esélyt a megállapodásra, de az EU-nak meg kell értenie, hogy ehhez meg kell feledkezni a backstopra vonatkozó záradékról.

A miniszterelnök ennek kiküszöbölésére a napokban benyújtott megállapodási javaslatában azt a forgatókönyvet vázolta fel, hogy 2021-ben, az átmeneti időszak lejártával Észak-Írország az Egyesült Királysággal együtt elhagyná a vámuniót, ám az uniós szabályozási rendszer maradna érvényben a mezőgazdasági és egyéb termékekre vonatkozóan. Az uniós rendszer használatát aztán Észak-Írország négyévente felülvizsgálná. Az EU és az Egyesült Királyság közötti vámellenőrzések alapvetően elektronikus úton zajlanának, és csak kevés fizikai ellenőrzésre kerülne sor, ezekre sem pontosan a határon.

Megszorításoktól tartanak az írek

Az ír fogyasztói bizalmi index 2013 novembere óta a legalacsonyabb szintre, 75,3 pontra esett szeptemberben az augusztusi 77,2 pontról – derült ki a KBC Bank közleményéből. A pénzintézet vezető közgazdásza, Austin Hughes elmondta, hogy az íreket aggasztják a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok, illetve az, hogy a brit kilépés miatt megszorító intézkedésekre számíthatnak.

A miniszterelnöknek

már mindössze

11

napja van ahhoz, hogy egy új megállapodást fogadtasson el