Az elnök tanácsadói is megosztottak
Menetrendszerűen megérkezett a rossz hír a jó után az amerikai–kínai kereskedelmi háborúban, Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy a korábbi hírekkel ellentétben nem egyezett bele a kínai importárukra kivetett vámok megszüntetésébe. A szavai azonban csak rövid időre rontották el a tőzsdei hangulatot, az amerikai hozamgörbe változása megmentette a napot, és mind a három vezető New York-i részvényindex új történelmi csúcson zárt.
Trump szombaton is foglalkozott a kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokkal. Az egyeztetések szerinte nagyon szépen haladnak, bár lassabban, mint ahogyan szeretné, de az Egyesült Államok csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni, amely jó az országnak. A Reuters értesülése szerint egyébként a Fehér Házon belül és Trump tanácsadói körében is sokan élesen ellenzik, hogy a megállapodás első szakaszának részeként a kormányzat visszavonja az importvámokat.
A kereskedelmi háború és a gazdaság lassulása sem rettenti vissza a globális befektetőket Kínától, mert a világ második gazdasága még így is kecsegtető lehetőségeket kínál a negatív kamatok világában. „Kína egyike azon kevés helynek, ahol a befektetők tisztességes hasznot termelhetnek” – hangsúlyozta a Reuters Global Investment Outlook 2020 múlt heti találkozóján Richard Pan, a China Asset Management nemzetközi üzletekért felelős vezetője. Richard Bernstein, a Merrill Lynch korábbi vezető befektetési stratégája továbbment, szerinte a legfontosabb mutatók nem támasztják alá a gazdaság lassulását. „A kereskedelmi fejlemények miatt a kínai kormány jelentős pénzügyi és költségvetési ösztönzőt vetett be. Nevetséges azt állítani, hogy ez nem fog működni” – vélekedett.
A véleményüket támasztja alá az is, hogy a Morgan Stanley Capital International, a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója bejelentette: a mostani 2,55-ról 4,1 százalékra emeli az A osztályú kínai részvények súlyát a világ feltörekvő részvénypiacainak árfolyam-alakulását mérő indexében a november 27-i piacnyitástól. További 204 vállalat részvénye kerül be az indexbe, a már meglévő 268 vállalat súlyát pedig 20 százalékra emelik. A Kínai Nemzetközi Tőketársaság szerint a lépés 35-40 milliárd dolláros tőkebevonást eredményezhet az A osztályú részvények piacán.
A szakértők úgy vélik, a kereskedelmi háborúnak csekély hosszú távú hatása lesz Peking elköteleződésére, hogy jobban megnyissa a piacát a külföldi befektetők előtt, ez a szándék változatlan. Részben ezzel is magyarázható, hogy az intézményi befektetők egyre inkább kötelezőnek tartják kínai részvények birtoklását, és az A osztályú papírok mellett jó lehetőségeket látnak a technológiai, egészségügyi, oktatási, valamint olyan területek részvényeiben, amelyek a fogyasztást szolgálják. „Nem látjuk semmi jelét, hogy a kereskedelmi háború csökkentette volna a kínai fogyasztói piac erejét” – vélekedett Pan.
Kisebb csökkenés a vártnál
A kínai export a várt 3,5 százalék helyett 0,9 százalékkal, az import pedig a jelzett 8,9 százalék helyett 6,4 százalékkal csökkent októberben a pekingi vámhivatal adatai szerint. A külkereskedelmi mérleg 42,81 milliárd dolláros többlettel zárt, az Egyesült Államokkal szemben 26,42 milliárd dollárra emelkedett. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel éves bázison 11,3 százalékkal, a behozatal 25,4 százalékkal esett vissza. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.