Kína az Egyesült Államok helyére lépett

A Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségben (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP) a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) tíz tagja – Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Mianmar, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám –, valamint Kína, Japán, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea vesz részt; a 16. tag India lehet, amely egyelőre nem kötelezte el magát. Delhivel együtt ezek az államok adják a globális GDP egyharmadát és a világ népességének majdnem a felét. A szabadkereskedelmi megállapodást hét éve tartó tárgyalási folyamat után a tervek szerint jövőre írhatják alá – jelentették be tegnap Bangkokban, a délkelet-ázsiai állam- és kormányfők csúcstalálkozóján.

Az egyezmény megnyitja a résztvevők piacát az áruk és szolgáltatások, valamint a befektetések előtt, és ami még fontosabb, célul tűzi ki a vámok fokozatos eltörlését. Ez utóbbi magyarázza India vonakodását, amely végig nehezítette a tárgyalásokat. A delhi kormány ugyanis nem akarja lebontani a kereskedelmi akadályokat, mert attól tart, hogy olcsó kínai iparcikkek és ausztrál meg új-zélandi mezőgazdasági termékek árasztják majd el a piacát, ami károkat okoz a helyi termelőknek, és tovább növeli az ország külkereskedelmi deficitjét. A Bangkok Post szerint India a befektetésvédelem miatt is aggódik, és az is hűtötte a lelkesedését, hogy az ország keveset profitált az eddig megkötött szabadkereskedelmi megállapodásaiból. Több szektor, például a vas- és acélipar, a textilipar, valamint a tejipar és a mezőgazdaság szereplői is figyelmeztették a kormányt, hogy az egyezményhez való csatlakozás több millió munkahely elvesztéséhez vezethet Indiában – emlékeztetett a Foreign Policy.

A többi délkelet-ázsiai ország számára azonban fontos lenne India részvétele, hogy ellensúlyozza Kína dominanciáját. Erre különösen azután van nagy szükség, hogy az Egyesült Államok kihátrált a térség mögül. Donald Trump egyik első lépése elnökként az volt, hogy kiléptette az országot a Transz-csendes-óceáni Partnerségi Megállapodásból (TPP), és egymást követő második évben maradt távol az ASEAN-csúcstól; tavaly Mike Pence alelnököt, idén a nemzetbiztonsági tanácsadóját, Robert O’Brient és Wilbur Ross kereskedelmi minisztert delegálta maga helyett. Diplomaták és elemzők szerint ezzel világos üzenetet küldött. „A korábbinál is komolyabb kétségek ébredtek a Trump-adminisztráció elkötelezettsége iránt” – mondta a Reutersnak Panitan Wattanayagorn, volt thaiföldi nemzetbiztonsági tanácsadó. Az új egyezmény gazdaságilag és stratégiailag még inkább elszigeteli az Egyesült Államokat a délkelet-ázsiai térségtől, beszűkíti az amerikai vállalatok piacait, erősíti a régióbeli ellátási rendszerek kiépítését, és ezáltal a versenytársakat. Kína a CNBC szerint is regionális befolyásának fokozására akarja felhasználni a szorosabb gazdasági integrációt, amelyet még sürgetőbbé tett az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború. A feszültség lelassította a két ország és a világgazdaság növekedését, és megkérdőjelezte a több évtizede fennálló globális kereskedelmi rendszer túlélésének esélyét. Ez adta meg a végső lökést több részt vevő államnak, például Ausztráliának és Új-Zélandnak ahhoz, hogy csatlakozzon az RCEP-hez, aminek következtében Ázsia gazdaságai még inkább összefonódnak, kölcsönös függőségbe kerülnek a kínaival.

A megállapodás aláírói együtt 33 százalékot képviselnek a globális GDP-ből