Bizonytalan lábakon áll az ukrán gazdaság

Megoszlanak a szakértők prognózisai arról, hogy milyen év vár Ukrajnára. Egyesek szerint van ok a bizakodásra, elsősorban a 2019-es, viszonylag stabil pénzügyi adatok alapján. Mások viszont úgy látják, rengeteg a rizikófaktor, s a dolgok szerencsétlen alakulása esetén akár egy harmadik Majdan veszélye is benne van a pakliban.

A mögöttünk hagyott esztendőben 72,4 milliárd hrivnya (3,15 milliárd dollár) volt az ukrán állami büdzsé hiánya, ami 1,8 százaléka a GDP-nek. Az eredeti tervben

3 milliárd dolláros hiánycél szerepelt. Csak decemberben 4,7 milliárd hrivnya (204 millió dollár) értékben dobtak piacra állampapírokat.

Eredetileg a privatizációs bevételek nyújtottak volna fedezetet a hiányra, de a magánosítási törekvések 2019-ben ugyanúgy megbuktak, mint az azt megelőző években. Tavaly mindössze 500 millió hrivnya bevétele származott az államnak a privatizációból.

A hrivnya éves szinten 20 százalék körüli erősödése révén valutában számítva számottevően csökkent az államadósság, és nőttek a külföldi befektetések. Az államadósság 2013 óta először csökkent a GDP 50 százaléka alá. Tavaly decemberben 21,9 milliárd dollár volt a jegybank nemzetközi valutatartaléka, ami 2,5 százalékkal, vagyis 0,5 milliárd dollárral több, mint egy hónappal korábban volt. Eközben 18-ról 13,5 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat, ez az idén egy számjegyűvé zsugorodhat – véli Jakiv Szmolij, a nemzeti bank első embere.

Az első pillantásra kifejezetten kedvezőnek tűnő pénzügyi mutatók alapján 2020-ra ambiciózus céljai vannak a kijevi kormányzatnak. Okszana Markarova pénzügyminiszter a GDP 2,09 százalékában határozta meg a költségvetési hiányt, várakozása szerint az államadósság szintje 46,7 százalékra mérséklődhet.

Idén Ukrajnának 19 milliárd dollárt kell adósságkezelésre fordítania. Éppen ezért meghatározó fontosságú lenne Kijevnek mihamarabb új megállapodást kötnie a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Timofij Milovanov gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és agrárminiszter tájékoztatója szerint a kabinet azon dolgozik, hogy erre már az első negyedévben sor kerülhessen. Kijev 5,5 milliárd dollárt szeretne kapni az IMF-től.

A szakértők részéről a legélénkebb vita a hrivnya megerősödő árfolyamát kíséri, megoszlanak a vélemények arról, hogy ez jó vagy sem az ukrán gazdaság szempontjából. Az is kérdéses, hogy ez meddig tartható így fenn. Jelenleg túlkínálat van az amerikai valutából a piacokon. A külföldiek értékpapír-befektetései meghaladják a 100 milliárd hrivnyát, tavaly a külföldön dolgozó vendégmunkások több mint 10 milliárd dollárt küldtek haza, a Gazprom év végén kifizetett 2,9 milliárd dollárt Kijevnek, s ott az új gáztranzitszerződés is, amelyhez Moszkva előleget is kész fizetni. Ha a kormány gyors megállapodásra jut az IMF-fel a már említett 5,5 milliárdos hitel ügyében, az is a hrivnya erős pozíciójának a megtartásához vezethet. Ugyanakkor a legtöbb elemző egyetért abban, hogy valós gazdasági teljesítmény nincs az ukrán fizetőeszköz ereje mögött. Ezt bizonyítja, hogy a devizák árfolyamának esése után a fogyasztói árak nem csökkentek, viszont az exportőrök rosszul járnak, s a vámbevételek kiesése is gondot okoz a költségvetés szempontjából, amely csak ez utóbbi miatt 51,5 milliárd hrivnyát, mintegy 2,2 milliárd dollárt vesztett 2019-ben.

Idén számtalan veszélyforrás leselkedik az ukrán gazdaságra – mond­ja Olekszij Jaubin közgazdász. A pénzügyi spekulánsok időről időre játszadoznak a hrivnya árfolyamával. Emellett az idén világgazdasági krízissel is számolni kell, továbbá Ukrajnában bármikor bekövetkezhet egy politikai bizonytalanság, a hatalmas eladósodottság sem jó jel, ezért a szakértő úgy véli, a tavalyi 5 százalékos infláció az idén akár a duplájára is ugorhat. A dollárhoz mért mai 23-24 hrivnyás árfolyam pár hét alatt 26-27-re nőhet, de a rosszabbik forgatókönyv bekövetkezése esetén negatív rekordokat is dönthet a hazai fizetőeszköz. A kormány a hosszabb távú makrogazdasági terveiben 28,2 hrivnya-dollár árfolyammal számol.

Vszevolod Sztepanyuk elemző a gazdaság hanyatlásának veszélyéről értekezett. Az év első negyedében még nőtt az ipar, az utolsó hónapokban viszont már jelentősen zuhant, októberben például 5,5 százalékot. A munkanélküliségi ráta év végére elérte a 9,5 százalékot, tíz megszűnt munkahelyre csupán hat új jut, ami erősítheti az egyébként is hatalmas kivándorlást. Ráadásul Németország és Kanada is az eddigieknél sokkal jobban fókuszál az ukrán munkaerőre. A vendégmunkások száma a vízumkényszer 2017-es megszüntetése óta már így is nagyot emelkedett, amit a legékesebben a hazautalt pénzek mennyiségének folyamatos növekedése bizonyít.