Megtisztulási folyamat cseh módra

Nem egyszerű marketingfogásnak szánja a Skoda az újdonságot, a tervek szerint a jövőre piacra kerülő Superbek közül minden ötödikben iV hajtásláncot találunk majd. Mindez csak elsőre tűnik optimista jóslatnak, ugyanis a skandináv országokban, Hollandiában, illetve Angliában döbbenetes mértékben nő a kereslet a konnektoros hibridekre. Hogy idővel kiszorítja-e a dízeleket az üzleti autók közül a vegyes hajtás, az nyilván nemcsak a technikától, hanem a közhangulattól is függ, de az adatok szerint nem áll rosszul a Superb iV.

A Passat GTE-ből ismert hajtáslánc mozgatja az újdonságot, tehát az 1,4 literes, benzines turbómotor és a hatgangos DSG sebességváltóba behajtó villanymotor kombinációjáról van szó. Nem is a 218 lóerős rendszerteljesítmény az, amire felkapjuk a fejünket, sokkal inkább a 930 kilométeres kombinált hatótávolság, vagy az 1,1–1,9 literes átlagfogyasztás. Mindez úgy lehetséges, hogy a WLTP-ciklus szerint 62 kilométert képes megtenni két feltöltés között a Superb iV, ami mutatja, hogy az akkumulátortechnika milyen gyorsan fejlődik. Pár évvel ezelőtt egy 13 kilowattórás teleppel ennek csak a felére futotta.

A menetpróba azonban ismét rávilágított egy fontos dologra: ha úgy használunk elektromos üzemben egy hibridet, mint mondjuk egy dízelt (hűtünk, fűtünk, párátlanítunk, világítunk és így tovább), a hatótáv drá­maian csökken. Hogy egészen konkrét legyek, 40 kilométer után kapcsolt be a benzinmotor, ami persze nem rossz, csak emlékeztet, hogy az adatokat fenntartással kell kezelni. A másik fontos dolog, hogy bármennyire helytakarékos módon helyezték is el a hátsó ülések alatt az akkucsomagot, az üzemanyagtank méretét csökkenteniük kellett, így 50 literesre zsugorodott a befogadóképesség. Vagyis hosszú, autópályás meneteknél (a Superb-tulajdonosoknál ez viszonylag gyakori) egészen biztosan gyakoribb vendég lesz a kutakon az iV, mint dízel társai.

A Superb iV persze városban vagy az agglomerációs közlekedésben nyilvánvalóan verhetetlen lesz, leginkább a felhasználás módjától függ, kinek melyik lehet a befutó. 2,3 kilowattal töltve (otthoni aljzatból) nagyjából öt óra szükséges a maximális töltöttség eléréséhez, 3,6 kilowattos wallboxszal ez az idő 3,5 órára csökken – villámtöltés a legtöbb plug-in hibridhez hasonlóan itt sem lehetséges. Az energiamenedzsment természetesen „okos”, a benzinmotor áramot tud termelni, hogy utunk későbbi szakaszán az akku teljes kapacitását fel tudjuk használni. Sőt, okostelefonos alkalmazásról vezé­relve előklimatizálhatjuk az utasteret, és azt is beállíthatjuk, hogy csak akkor kezdje el felvenni a töltést az autó a hálózatról, amikor már az éjszakai tarifának köszönhetően olcsóbb a „tankolás”.

A 218 lóerős rendszerteljesítmény miatt a dinamikára nem lehet panasz, és az is érződik, hogy a hangszigetelést sem vették félvállról. Az átmenetek a villanymotoros és a vegyes hajtás között finomak és sokszor észrevehetetlenek, és a rugózás is egészen kellemes – a Superb a hibridségével megmaradt kényelmes és stresszmentes autónak. Az egyetlen gyakorlati hátrány, hogy 620 helyett 485 literes a limuzin raktere, a kombi pedig 660 helyett 550 liternyi pakkot fogad be. Ami az árakat illeti, jól látszik, hogy az iV-vel valódi alternatívát szeretnének kínálni a dízel- és a benzines változatok helyett. A 12,5 millió forintos alapár nagyjából félmillióval magasabb, mint amennyit egy 190 lovas DSG-s dízelért elkérnek.