Kimondottan jó évnek mondható a romániai idegenforgalom szempontjából a tavalyi, ezen belül pedig a május és október közötti nyári szezon, amikor a turistaérkezések száma 3,1, a vendégéjszakáké pedig 4,6 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés üteme Erdélyben enyhén meghaladja az országos átlagot (a vendégéjszakák száma például 4,8 százalékkal emelkedett), a növekedésből a két magyar többségű székely megye, Hargita és Kovászna átlag feletti szinten vette ki a részét: a féléves nyári turisztikai idényben 10,2 százalékkal több turista érkezett tavaly, miközben 9,9 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak Székelyföldön. Az Erdélystat nevű statisztikai szolgálat kimutatása szerint egyébként hasonlóan kimagasló növekedést regisztráltak az észak-erdélyi régióban is (6,9, illetve 13,3 százalék).
A hivatalosan bejegyzett turisztikai fogadóegységek 3,5 millió turistaérkezést regisztráltak 2019 májusa és októbere között Erdélyben, a vendégéjszakák száma ugyanebben a periódusban 7,7 millió volt. Egy turista átlagosan 2,2 napot töltött el egy erdélyi szálláshelyen a nyári időszakban, országos összehasonlításban Erdély a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák kétötödét adta. A nyári szezonban több mint 220 ezer turista látogatott el Székelyföldre, és 750 921 vendégéjszakát töltöttek el. A legfrissebb adatok szerint tavaly januártól november végéig 5,1 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a romániai kereskedelmi szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten. A tavalyi első tizenegy hónapban 28,178 millió vendégéjszakát töltött el 12,434 millió turista, számuk 3,7 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban.
Lapunknak egy csíkszeredai idegenforgalmi szakértő többek között a romániai közalkalmazottaknak nyújtott üdülési utalványok hatásával magyarázta a térség idegenforgalmának lendületét, valamint azzal, hogy Ferenc pápa tavaly júniusban – romániai látogatása keretében – Székelyföldre, Csíksomlyóra is ellátogatott. Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója elmondta: ezen túlmenően nagyban hozzájárul a növekedéshez, hogy mindhárom székelyföldi megyében (Hargita, Kovászna, Maros) tudatosan foglalkoznak a térség idegenforgalmi potenciáljának, értékeinek bemutatásával, turisztikai látványosságainak népszerűsítésével, és nagy hangsúlyt fektetnek a turisták igényeinek, érdeklődési körének feltérképezésére. Ezzel párhuzamosan lassan, de biztosan folyik a Székelyföld imázsának felépítése.
„Mi a nemzetközi vásárokon elsősorban a turistára vadászó utazási irodákkal ismertetjük meg az itteni lehetőségeket. Miközben a külföldi vendégek többsége a bukaresti repülőtérről a hagyományos célpontok, a moldvai kolostorok, Szászföld vagy Máramaros felé veszik az irányt, egyre többen keresik az újat, és azt szeretnénk, ha minél többen ellátogatnának hozzánk” – magyarázta a Világgazdaságnak a Hargita megyei közgyűlés által a turizmus fellendítése érdekében létrehozott társulás vezetője, Szabó Károly. Kiemelte, hogy igyekeznek kihasználni az influencerek nyújtotta lehetőségeket is, többnyelvű ismeretterjesztő és információs anyagokat készítenek, továbbá a régió szálláskínálatát, látványosságait, élményt nyújtó tevékenységeit összefogó mobilalkalmazást (Visit Harghita) is működtetnek. Az pedig már természetes gyakorlatnak számít, hogy a Székelyföld önálló standdal vesz részt a nemzetközi szakkiállításokon és vásárokon, így lesz ez februárban a bukaresti és a budapesti turisztikai seregszemlén, a Hungexpón is.
A vendégéjszakák száma
4,8
százalékkal nőtt Erdélyben
