A fiatalok fele külföldre készül

Újabb kutatás támasztja alá Románia katasztrofális demográfiai kilátásait. A bukaresti migrációkutató intézet tanulmánya szerint a 16 és 34 év közötti korosztály minden második tagja azt tervezi, hogy elhagyja az országot, és külföldön néz jobb kereseti lehetőség után. Dumitru Sandu szociológus, az intézet vezetője szerint az elvándorlási szándék az egyetemisták 47–48 százalékánál határozottan tapasztalható, és még nagyobb mértékben foglalkoztatja a külföldre távozás gondolata a mesterképzésben részt vevő és doktori védés előtt álló hallgatókat. Az Eurostat adataiból egyúttal kiderül az is, hogy Románia első helyen szerepel a kontinens országai között a külföldön élő fiatalok számát tekintve: mintegy 600 ezer 1 és 19 év közötti kiskorú hagyta el a szülőföldjét.

A folyamat mértékét mutatja, hogy az egykor 23 milliós, jelenleg legfeljebb 19 milliós Romániát tavaly több mint tízezer 16 és 34 év közötti fiatal hagyta el végleg. Az 1989-es rendszerváltás óta eltelt három évtizedben ötmillióan vándoroltak külföldre, a népesség 2002 és 2011 között 1,6 millióval csökkent, a negatív népszaporulaton túlmenően elsősorban az elvándorlás miatt. A demográfiai csapot az ország uniós integrációja nyitotta meg igazán: a csatlakozás évében, 2007-ben mérték a legnagyobb kivándorlási hullámot, ekkor több mint félmillióan hagyták el Romá­niát, háromszor többen, mint a meg­-

előző évben. Ennek következtében az országot az elvándorlóknak az összlakossághoz viszonyított aránya tekintetében csak a polgárháború sújtotta Szíria előzi meg.

Miközben a külföldön élő románok milliói évről évre hazaküldik keresetük egy részét, hozzájárulva a nemzetgazdaság gyarapodásához, az ország alaposan megsínyli a főleg aktív korú népesség hiányát. (A ro­-

mán vendégmunkások 2018-ban mintegy hárommilliárd eurót utaltak haza.) Romániában tavaly 3,9 százalékos munkanélküliségi rátát jegyeztek, ez a legalacsonyabb érték 1990 óta, a munkanélküliek száma 2019 decemberében 354 ezer volt, ötezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az aktív lakosság masszív elvándorlásának következményeként akut munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, amire a bukaresti hatóságok a külföldi munkaerő importálásában látják a gyógyírt.

Tavaly 46 ezer külföldi kapott munkavállalási engedélyt az országban (kétszer annyian, mint 2012-ben), közülük 32,7 ezer unión kívüli állampolgár: a legtöbben Törökországból (5109), Vietnámból (5009), Kínából (2910), a Moldovai Köztársaságból (2900), Nepálból (2498) és Srí Lankáról (2151) érkeztek. Ágazati illetékesek szerint ugyanakkor mintegy egymillióra tehető a munkaerő-deficit a romániai vendéglátásban, valamint a szálloda- és építőiparban. A külföldi munkavállalókat azonban nem mindenhol látják szívesen, nemrég felháborodást váltott ki a székelyföldi Gyergyóditrón, hogy a település sütödéjének tulajdonosa helyi munkaerő híján Srí Lanka-i pékeket vett fel a cégéhez.

Tavaly összesen

46

ezer vendégmunkás érkezett hivatalos papírokkal Romániába