A második szavazási forduló dönt a CETA sorsáról

Minimális többséggel átengedte a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) a holland parlament alsóháza. Ez jó hír lehetne a Brüsszellel szintén kereskedelmi tárgyalásokra készülő briteknek. De ez a döntés önmagában még nem jelenti azt, hogy a németalföldi országban amúgy nagy politikai ellenkezést kiváltó egyezmény sikerrel vette volna a hágai akadályt, arról ugyanis még a szenátusnak is szavaznia kell, ott pedig az ellenzők vannak többségben.

Ha a CETA már a képviselőházban elbukik, az első eset lett volna, hogy az Európai Unió egy tagállamának parlamentje elutasít egy szabadkereskedelmi egyezményt. A későbbi szenátusi szavazáson ez még mindig megtörténhet, ami nem sok jót ígérne az EU-ból kilépett Nagy-Britanniával majdan kötendő megállapodást tekintve sem: az utóbbit ugyanúgy 38 parlamentnek és regionális törvényhozásnak kell majd jóváhagynia. Sigrid Kaag holland kereskedelmi miniszter egyenesen arra figyelmeztette a parlamentet, hogy a CETA visszautasítása lehetetlenné tenné a megegyezést Nagy-Britanniával. A holland kormánykoalíció mind a négy pártja támogatta az egyezmény megszavazását, mi­után a Keresztény Uniót sikerült meggyőzni, hogy a CETA nem veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot. Az ellenzéki pártok azonban nemmel szavaztak. A szenátusban pedig csak 32 szavazata van a koalíciónak, hattal kevesebb a többségnél.

A mezőgazdasági termelők több tagállamban – többek közt Franciaországban, Németországban és Írországban is – tiltakoztak a CETA és a dél-amerikai országokkal tavaly nyáron húszéves tárgyalási sorozat végén kötött Mercosur-megállapodás ellen. Ezeket ugyan kormányzati szinten elfogadták a tagállamok, de a ratifikációs folyamat – legalábbis a Németalföldön – rázósnak bizonyul. A CETA-t egyszer már évekkel ezelőtt a belga Vallónia és Brüsszel régiók parlamentjei is elutasították, igaz, a vallonokat később sikerült erősebb munkaügyi, környezetvédelmi és fogyasztói biztosítékok ígéreteivel rábírni a visszakozásra. A vallon parlament azonban nemrég a Mercosur-egyezményt is elítélte egy egyöntetű szavazással elfogadott határozatban. A szabadkereskedelmi megállapodások az ellenzők szerint a nagyvállalatokat segítik a kicsikkel szemben, és olyan termékek beözönlését engedik meg, amelyek nem az Európában megkövetelt szabályok szerint készültek. A CETA feltételesen 2017 szeptembere óta már érvényben van, de a 27 EU-tag közül eddig még csak 13-ban ratifikálták. Brüsszel érvelése szerint az egyezmény évi 600 millió euró vámot takarít meg az európaiaknak.