A termelési láncok még törékenyek

Miközben a vuhani eredetű kór regisztrált fertőzötteinek száma meghaladta a negyvenezret, a halálos áldozatoké pedig a kilencszázat, egyesek biztató jelként értékelik, hogy a számok növekedése mintha lassulna. Sok kínai munkahelyre a héten visszatérnek az alkalmazottak, ami jó hír az egész világgazdaság számára. Kivéve, ha valamelyik üzemben elterjed a fertőzés. A kínai hatóságok igyekeznek mérsékelni a gazdasági károkat: a vírus okozta ellátási nehézségek az inflációt nyolcéves csúcsra lökték. A Capital Economics becslése szerint a járvány 280 milliárd dollár költséggel járhat a világgazdaság számára az év első negyedévében, és akár azt is eredményezheti, hogy 2009 óta először nem nő a globális GDP. A szerteágazó költségeket nem könnyű számolgatni: „Olyan indikátorokat kellett vizsgálnunk, amelyeket még soha a huszonöt év alatt, amióta makrogazdasági előrejelzéseket készítek” – idézte a Financial Times Torsten Slokot, a Deutsche Bank vezető közgazdászát.

A Kínában, illetve a térségében termelő és termeltető külföldi cégeknél lélegzet-visszafojtva figyelik, normalizálódik-e a helyzet a járvány sújtotta országban. Egy-egy beszállító kiesése vállalatok sorát béníthatja meg, vagyis ha itt-ott vissza is térnek az üzemekbe a dolgozók, az még nem feltétlenül jelenti, hogy az egész láncon visszaáll a termelés. Pekingben a szellemi munkások egy része hétfőn már bement dolgozni, a sanghaji hatóságok azonban továbbra is otthon maradásra ösztönözték a helyieket. A Vuhan székhelyű Hopej tartományt, Kína optikai és lézeriparának központját még mindig karanténintézkedések sújtják. A déli Makaó közelében fekvő hárommillió lakosú Csungsanban családonként csak egy ember hagyhatja el az otthonát, kétnaponta egyszer.

Azok a vállalatok vannak viszonylag jó helyzetben, amelyeknek az üzletmenetébe belefér, hogy az alkalmazottaik otthonról dolgozzanak, például az internetes szolgáltatók. Egy héttel meghosszabbították az otthoni munkát olyan kínai technológiai óriások, mint a ByteDance, a Tencent, az Alibaba és a Meituan Dianping. A járvány okozta problémák mintaesete, amelyet mindenki figyel, Kína legnagyobb privát foglalkoztatója, a tajvani központú Foxconn. A kínai hatóságok megengedték, hogy a cég, az Apple iPhone-jainak legnagyobb gyártója, újraindítsa a termelést a tízmilliós Csengcsouban, a még nagyobb Sencsenben azonban még nem kaptak engedélyt. A rémálom változat: beindul a munka, aztán az üzemet azért kell bezárni, mert ott terjed a fertőzés. A vállalat szigorú rendszabályokkal igyekszik ezt kivédeni, például bizonyos városokból nem engedik visszatérni a dolgozókat, a többieknek meg 28 dollárnak megfelelő jutalmat ajánlottak, ha segítenek leleplezni egy szabályszegőt. Ha újra is indul a munka, várhatóan még jó darabig nem termelnek teljes gőzzel.

A járvány egyik gazdasági hatása, hogy bizonyos termékek ára

– az ellátási nehézségek miatt, vagy mert egyesek felhalmozták az árut – a vártnál jobban felszökött. Az éves infláció januárban 2011 óta nem látott szintre, 5,4 százalékra ugrott a decemberi 4,5 százalékról. Az élelmiszerek éves áremelkedése tizenkét éve a leggyorsabb, 20,6 százalék volt. Kérdés, hogy ilyen körülmények között folytatja-e a gazdaságösztönző kamatcsökkentést a kínai jegybank. A jüan mintegy negyed százalékot erősödött a dollárral szemben. A piacokon azonban bíznak benne, hogy a hatóságok mindent megtesznek, hogy ne lassuljon nagyon tovább a gazdaság. A kínai részvények emelkedtek, miután a pénzügyminisztérium ígéretet tett, hogy a tavalyi 328 milliárd dollár összértékű adó- és díjcsökkentéseket az idén újabbak követik. Az elemzők az elmúlt héten sorban csökkentették előrejelzéseiket Kína idei gazdasági növekedésére, a Standard & Poor’s hitelminősítő szakértői például 5,7-ről 5 százalékra.