Csongrád sok lábon állna, a mezőgazdaság nem elég

Mintha a korábban domináns élelmiszer-termelés lemaradt volna a megye gazdaságában.

Az élelmiszeripar 46 százalékos, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyagipar 28 százalékos aránya az országos átlagnál jóval magasabb. Az országos kibocsátás 27 százalékát adó járműipar és a 13 százalékos számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása nálunk gyakorlatilag nem játszik szerepet. Kamaránk koncepciója a megye növekedését 2030-ig nem egy „motorra” vagy egyetlen nemzetközi integrátorra épülve képzeli el. Adottságaink alapján húzóágazat a tudásipar, a klinikai kapcsolatokra épülő egészségipar, a zöldgazdaság, a regionális beszállítói láncokra építő élelmiszeripar és kereskedelem, a szoftveripari hagyományokra építő infokommunikációs és technológiai szektor, a programturizmus és a kreatív ipar.

Az ipari teljesítmény zuhant tavaly, bár országosan nőtt.

Az egy lakosra jutó ipari termelés öt éve az országos átlag héttizede volt, 2018-ban csak 56 százalék. 2019-ben az ipari teljesítmény csaknem felét adó élelmiszeripar kibocsátása szinten maradt, de a húsipar 3,6 százalékkal zsugorodott. A gumi-, műanyag- és építőanyagipar 10 százalékkal visszaesett, és hasonló arányban az export is. A mezőgazdaság, a szolgáltató szektor az országosnál erősebb, az ipar csökkenő részt képvisel. A kutatás-fejlesztési ráfordítás egy lakosra jutó értékében élen járunk. A kutatóhelyek számában és a kutatás-fejlesztés létszámában csak a főváros áll jobban. A háttér: a Szegedi Tudományegyetem. Kritikus a kis- és középvállalkozások versenyképességének a fejlesztése. Az innováció, a digitalizáció és a robotizálás elkerülhetetlen. Ha lelassul a magyar növekedés, Csongrád megyének jobban fog fájni, mint máshol. Fontos fejlemény, hogy az ELI-ALPS lézerkutató központ szomszédságában létrejött a Science Park. Inkubátorház, járműipari kompetencia-központ, innovációs központ született, és a fennmaradó 65 hektárnyi területre várják a befektetőket.

Alacsony a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottság átlagos. Milyen a munkaerő minősége, mire lesz jó?

Szegeden jelentős a kvalifikált munkaerő. Érdemes az igények alapján átképezni, és olyan cégeket ide vonzani, amelyeknek ez fő szempont. Az egészségügyi, szolgáltatási, informatikai területen erősödünk, jó a szakképzés. Az informatika fontos munkaerőpiaci tényező. Szeged kiváló otthona lehetne a hagyományos iparágak mellett a magas hozzáadott értéket teremtő gyógyszeriparnak, a high-tech szegmensnek, a szolgáltató ágazatnak. Infrastrukturális fejlesztésekre van szükségünk. Meg kell állítanunk a szakemberek elvándorlását, és vonzóvá kell tennünk Szegedet a jól képzett munkaerő számára, akár a határ túloldalán is.

A keresetek a középmezőnyben vannak, de jelentősen az országos átlag alatt. Javítható a hatékonyság?

Szegeden a legnagyobb foglalkoztató az egyetem, az ottani bérszínvonal nagymértékben befolyásolja a gazdaság szereplőit. Budapesthez viszonyítva nagyobb a dolgozói lojalitás, de sok fiatal a fővárosban vagy külföldön keres boldogulást. A kamara szerint az általános iskolákban erősíteni kell a digitális kompetenciák oktatását. Kiemelten támogatjuk a robotikaoktatást. A székházunkban robotikaverseny-felkészülési pontot alakítunk ki. A képzési rendszer alapvetően megfelelő, a duális képzésben tanulók csaknem 80 százaléka a gyakorlati képzőhelyen szerzi meg a kompetenciákat. Szoros kapcsolatot építünk a cégekkel, hogy igényeik megjelenjenek a szakképzési centrumok kínálatában. Jelentős a bevásárlóturizmus – főleg Szerbia irányából –, bár a határátlépés sokszor problémás: a határátkelők fejlesztését ösztönözni kell. Az érkezők sokat költenek szabadidős programokra és egészségügyi ellátásra.

A népességfogyás számottevően lassult, szemben az országos gyorsulással.

Szeged fiatalos város, sok frissen végzett diplomás marad itt. A kamara külön projektben dolgozik a fiatalok térségben tartásán.

Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke