Kevés lehet Londonnak a hátralévő idő
Bár az Egyesült Királyság pénteken jogilag elhagyta az
Európai Uniót, az év végéig lényegében nem változik semmi: az ország tagja marad a vámuniónak és a schengeni övezetnek, vonatkozik rá a négy szabadságelv is. Az egyedüli érdemi változás az, hogy London többet nem vehet részt a közösségi döntéshozatalban. A december 31-ig tartó átmeneti időszak után azonban homályos az ország sorsa. A hátralévő tíz hónapban kellene megegyezni kereskedelmi, gazdasági, munkáltatói, cégjogi, bírósági és adózási kérdésekről, a várható eredmény pedig minimum kétséges, különösen annak fényében, hogy London és Brüsszel alig tudott megállapodni valamiben a 2016-os népszavazás óta. Februárban elkezdik a tárgyalásokat, talán április–májusra megegyeznek valamiben, aztán jön a nyári szünet, szeptemberben pedig már pánik lesz Londonban amiatt, hogy miként is folytassák – vélte Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégiai tervezésért felelős igazgatója egy múlt heti sajtóbeszélgetésen.
Érdemi probléma, hogy sem London, sem Brüsszel nem akar engedni: a közösség egyértelmű álláspontja, hogy egy ország vagy tagja az uniónak, vagy nem, nem lehet válogatni a közös piac előnyei közül, pedig az Egyesült Királyság ezt szerette volna. Nagy kérdés, hogy a hátralévő idő elegendő-e arra, hogy tető alá hozzanak egy szabadkereskedelmi egyezményt, de abból kiindulva, hogy az unió és Kanada közti hasonló szerződés éveken át készült, nem lehet gyors döntéshozatalra számítani. Egyezmény nélkül pedig jövő év január 1-jén valóra válik, amit majdnem mindenki el akar kerülni: a megállapodás nélküli hard Brexit. Michel Barnier, az unió Brexit-ügyi főtárgyalója a Twitteren közölte: ma mutatja be, milyen tárgyalási feltételeket ajánl a szigetországnak az átmeneti időszak végére.
Sajtóhírek szerint Barnier társulási szerződést kínál Londonnak, amely magába foglal egy szabadkereskedelmi egyezményt és a biztonsági együttműködési keretet is. Több tehát egyszerű kereskedelmi megállapodásnál, de nem éri el az együttműködés azon szintjét, amelyet az unió például Norvégiával vagy Svájccal kötött. Hasonló szerződéseket több országgal kötött már a közösség, többek közt Ukrajnával vagy Szerbiával, ám az együttműködés célja a legtöbb esetben az adott állam későbbi csatlakozása, amely az Egyesült Királyság esetében nem áll fenn. A nyilatkozó elemzők szerint elképzelhető, hogy sikerül december végéig lepapírozni a megállapodást, de csak akkor, ha London együttműködő, ellenkező esetben az ország rendezetlenül távozik a közösségből.
Hazánk és az Egyesült Királyság kapcsolatában sem áll be azonnali változás, és a januári dátumtól sem kell különösebben tartanunk. A becslések szerint 350-400 ezer magyar él és dolgozik a szigetországban. A brit gazdaságnak szüksége van a külföldi munkavállalókra, angliai beszámolók szerint például a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat már levélben tájékoztatta a kint dolgozó orvosokat és ápolókat, hogy feltétlenül maradjanak az országban a Brexit után is. Ahhoz, hogy uniós polgárok megkötések nélkül dolgozhassanak a szigetországban, a kölcsönösség elvén nyugvó megállapodás kell London és Brüsszel közt, így pedig a hazánkban dolgozó angolok is maradhatnak.
Magyarország és az Egyesült Királyság külkereskedelme nem túl számottevő: a hazai export tekintetében az uniós államok közül a tizedik helyen áll a királyság, az importlistán pedig csak a 13., nem kell tehát a hazai külkereskedelmi mérleg megborulásától tartani. A hazánkban leányvállalatot működtető angol cégek helyzete viszont erősen kérdéses a decemberi határidő után, lehetséges, hogy státusukat külön szerződésben kell rendezni januártól.
