Nincs megegyezés az EU költségvetéséről
Nagy meglepetést nem okozott, hogy a huszonnyolc órásra nyúlt tárgyalások után eredmény nélkül széledtek szét az EU-tagállamok állam- és kormányfői. Már amikor asztalhoz ültek, világos volt, hogy a költségvetés főösszegét illetően nagyon nagy a véleményeltérés. Az Európai Tanács februári ülése végül ezt csak leszögezte, ahelyett, hogy közelítette volna az álláspontokat.
A fő törésvonal a nettó befizető nyugat-európai országok és az EU-pénzektől felzárkóztatási támogatást váró szegényebb tagállamok közt van – megerősítve, hogy a visegrádi együttműködés keleten nem kulturális vagy divatjelenség, hanem közös gazdasági és politikai érdekek mozgatják. A nagyobb költségvetést kívánó országcsoport úgy döntött, a továbbiakban nem „a kohézió barátai” néven jelöli meg magát: új szlogenjük „az ambiciózus Európa költségvetése” lesz – nyilatkozta a sikertelen tárgyalások után Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A retorikai változással azt üzenik, hogy az országcsoport szerint az EU-nak feladatokban kell gondolkodnia, nem számokban, és ahhoz ambiciózus költségvetés kell – fogalmazott Orbán Viktor.
A patthelyzet megerősíti: a nettó befizető országok vezetői azt tartják a választóik számára sikerként eladható kimenetelnek, ha alacsony a befizetésük a közös kasszába, az „ambiciózusok” pedig, ha nagyobb a költségvetés – független attól, hogy melyik pártcsaládhoz tartoznak az Európai Parlamentben (ahol egyébként a több kiadás támogatói vannak többségben). A néppárti Sebastian Kurz, aki a kisebb osztrák befizetés híve, türelemre intett a sikertelen csúcs után, arra emlékeztetve, hogy az EU-nak sohasem sikerült egyik pillanatról a másikra megegyezni a költségvetésben. „Mindig így volt a múltban. Két-három csúcsra is szükség volt. Reménykedem, hogy a következő alkalommal elérjük az áttörést” – mondta.
A múlt heti csúcson nem sikerült közelebb kerülni egy olyan megoldáshoz, amely az egyik tábor szerint még elég takarékos, a másik szerint meg már megfelel a közös fejlődés, közös érdek európai eszményének. A „takarékos négyek” – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – szerint (akiket nem túl lelkesen támogatnak a németek is) a költségvetés kiadásai nem haladhatják meg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékát. (Nettó befizetőként nem kell ennyivel hozzájárulniuk, hisz az uniónak vámbevételei is vannak.) Az ambiciózusok ugyanakkor azt szeretnék, ha a tagországok az Európai Parlament javaslatával összhangban a GNI 1,3 százalékát fizetnék be a közös költségvetésbe – erősítette meg Orbán Viktor az MTI jelentése szerint. A két álláspont közti különbséget David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a múlt héten 230 milliárd euróra becsülte. Ez az összeg jóval nagyobb, mint az a mintegy 75 milliárd euró kiesés (25 ezermilliárd forint, az összes EU-GNI kevesebb mint 1 ezreléke), amelyet a nagy nettó befizető Nagy-Britannia távozása okoz az uniós büdzsének. Azaz jól látható: nem a britek távozása generálja a vitát. Az Európai Bizottság eredeti javaslata 1,114 százalék volt, amelyet a csúcs előtt 1,074 százalékra mérsékelt abban a reményben, hátha így sikerül megegyezni. „A megosztottság ott van. Ehhez nem kell Nagy-Britannia. Meglátszott egy évtizede a pénzügyi válságban, a menekültválságban, és most látjuk a költségvetési ügyekben is” – mondta Emmanuel Macron francia elnök.
