Az ötödik generációs mobilhálózatokra kiírt frekvencia-
árverések lebonyolítása mindenütt kisebb-nagyobb feszültségekkel jár, de még nem fordult elő, hogy a kormány és a médiahatóság között emiatt kenyértörésre került volna sor. Csehországban mégis ez történt, Jaromír Novák, a cseh médiafelügyelet (CTU) elnöke a múlt héten benyújtotta lemondását, amit Twitter-üzenetben közzé is tett. Állítása szerint a kormány olyan változtatásokat hajtott végre a háta mögött az árverés eljárási szabályain, amelyeket nem tud elfogadni. Cseh sajtóhírek szerint azonban Novák nem éppen jószántából mondott le, Karel Havlicek ipari és kereskedelmi miniszter íróasztalán már ott volt a felmentéséről szóló értesítés.
Az ellentétet mindenesetre valóban az a kormánydöntés váltotta ki, amely elrendelte a 700 és 3500 megahertzes frekvenciák árverési szabályainak a módosítását. Ennek következtében pedig az eredetileg az idei első fél évre tervezett értékesítés nyilvánvalóan késedelmet fog szenvedni, hiszen az új szabályok megalkotását eleve csupán az év közepére várják. Havlicek a módosítást azzal indokolta, hogy a jelenlegi lebonyolítási rendszer nem volt eléggé vonzó a három eddigi szolgáltatón kívüli potenciális új belépőknek, pedig a hatóság elkülönített számukra néhány 700 megahertzes frekvenciasávot.
A negyedik szolgáltató a díjak leszorítása miatt lenne rendkívül fontos, de a CTU szabályai nem tették lehetővé egy önálló infrastruktúra kiépítésére képes új operátor megjelenését – hangsúlyozta Havlicek. A miniszter hozzáfűzte, hogy ráadásul a módosítani kívánt eljárási rend diszkriminatív jellege miatt az Európai Bizottság is vizsgálatot indíthatott volna a CTU-val szemben. A médiahatóság lemondott elnöke viszont arra figyelmeztetett, hogy az utolsó pillanatban elhatározott változtatás nem fogja növelni a versenyt a cseh mobilpiacon, ám veszélyezteti a frekvenciák gyors kiosztását, továbbá perekhez vezethet a CTU és a szolgáltatók között.
Közben Lengyelországban éppen most indították el a 3400–3800 megahertzes sávban erre az évre tervezett 5G-s frekvencia-árverés második konzultációs körét. Ennek során a szolgáltatók kérték, hogy a frekvenciák minimumárát legalább 45 százalékkal csökkentsék, amit azonban figyelmen kívül hagyott a lengyel hatóság. A 80 megahertzes blokk esetében is hasonló probléma merült fel, így elképzelhető, hogy az országban jelen lévő négy mobilszolgáltató valamelyike távol marad a tendertől, és ennek következtében nem tudják majd az összes frekvenciát értékesíteni. Fokozza a mobilcégek nehézségeit, hogy mindeközben a médiahatóság azt várja tőlük, legalább 700 darab
5G-s bázisállomást létesítsenek 2025 végéig, holott korábban még csak 500 állomás volt az elvárás.
A román kormány a csehhez hasonlóan szintén az aukció elhalasztásáról döntött, amit Klaus Iohannis államfő is támogatásáról biztosított. A helyi Agerpres hírügynökség arról számolt be, hogy Iohannis elnök egy sajtótájékoztatón kijelentette: nem lehet árverést tartani, mivel a kínai Huawei az egyetlen olyan cég, amely képes megfelelő berendezést szállítani. „Milyen 5G-s
tendert írjunk ki? Huawei vagy Huawei?” – kérdezte a köztársasági elnök. A román hatóság eredetileg 2019-ben osztott volna 5G-s licenceket a 700, 800, 1500, 2600 és a 3400–3800 megahertzes frekvenciasávokba, amit a hírügynökség szerint azért halasztottak 2020-ra, hogy az abból származó bevételek már az új kormány által készített idei költségvetésbe folyjanak be. Közrejátszott a késedelemben az Egyesült Államokkal kötött titkos biztonsági megállapodás is, de keleti szomszédunk az Európai Bizottság új biztonsági követelményeinek a kiadását is meg akarja várni.
A lengyel médiahatóság
700
5G-bázisállomás létesítését várja el
