Egyes szektorok hamar talpra állhatnak

Európa-szerte több ágazatban is azonnal éreztették hatásukat a leállások és a karanténok, a turizmus, a vendéglátás gyakorlatilag megszűnt, a légitársaságok szenvednek, az ellátási láncok akadozása miatt pedig a gépjárműipar is drámai időszakkal néz szembe. Azonban nem minden szektorra vár gyötrődés. A világsajtón viszonylag gyorsan végigfutott, hogy a Netflix-előfizetések száma növekszik, de nem csak az otthoni mozizást kínáló piaci szereplők tudnak megbirkózni a járvánnyal.

Az ING a friss elemzésében megállapítja, hogy több európai ágazat is hozzá tudja igazítani saját termelését és szolgáltatását a rendkívüli körülményekhez. Ez nagyban függ attól, hogy az adott tevékenység végezhető-e teljes egészében otthonról, illetve attól is, hogy az adott szektor cégei mennyire tudják a munkavállalói létszámukat a leállásokhoz igazítani. Akik több részmunkaidős vagy idénymunkást alkalmaznak, könnyebben tudják átvészelni az előttük álló időszakot. Általánosan igaz ugyanakkor, hogy egyelőre nem tudják felmérni, mennyire nő meg a munkanélküliség: nincs pontos prognózis arra, hogy mekkora lesz a járvány után a fizetőképes fogyasztói kereslet.

Az ING elemzői szerint az agrárium viszonylag jó válságálló ágazat. Egyrészt a szektor termelése nem állhat le, nem véletlen, hogy az Olaszországban bevezetett drá­mai kijárási tilalom nem érinti a mezőgazdaságot. A szabad ég alatt, gyakran nagy távolságban lévő idénymunkások nincsenek annyira kitéve a fertőzésnek, mint az irodisták. Ugyanakkor a nyugati mező­gazdaságban dolgozók nagy része a keleti blokkból érkező vendégmunkás, akiknek a többsége most hazaért, így a teljes szektor munkaerőhiánnyal nézhet szembe. Ettől eltekintve nem várhatók nagy leállások: Európában az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma szinten maradt, míg Kínában kezd újraindulni az élet, ami felnyomja az ottani keresletet.

Most, a járvány elején az építőipar tűnik az egyik legkevésbé érintett szektornak. Ugyan a külföldi idénymunkások jelenléte, mint az agrárium esetében is, okozhat munkaerőhiányt, de a kisebb kereslet ellensúlyozhatja a munkavállalói létszám szűkösségét. Bár az európai építőipar nagyban függ a kínai alapanyagoktól, az elmúlt két hónapban nem jelentkeztek széles körű ellátási problémák, a távol-keleti országban pedig szép lassan helyreáll a termelés. Az európai piac megérezheti a vállalati beruházások leállítását, de a fiskális stimulus formájában érkező segítség nagy része az építőipari beruházásokba áramlik majd.

Az üzleti szolgáltatások terén sincs óriási ok aggodalomra, a szektor elég jól tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A számítógéphez és üzleti szoftverekhez kötött szolgáltatások nagy részét a munkavállalók otthonról is végezhetik. Ami probléma lehet, hogy a keresletet adó piaci szereplők leállása miatt érdemben zuhanhatnak a céges bevételek is.

A feldolgozóiparnak hatalmas a készlethiánya, és az elhalasztott vásárlások is megütötték, nem véletlen, hogy például a német gépjárműipari termelés Európa nagy részében leállt. A textilipar, az elektronika, a gépészet és a gépjárműipar is nagyban függ a Kínából érkező alapanyagoktól. Az európai vegy- és nyersanyagipar azonban némelyest profitált abból, hogy tudott szállítani olyan területekre, ahol főleg kínai beszállítók dolgoznak. Az elemzők szerint ugyanakkor az ágazatra jelentős felpattanás vár a válság után, amikor az elhalasztott vásárlásokat és beruházásokat is pótolják a fogyasztók.