Jöhet a koronakötvény, ha Merkel is rábólint

Bár az európai országok sorban jelentik be kiadási csomagjaikat a járvány drámai gazdasági hatásainak kivédésére, és az Európai Központi Bank rekord-köt­vényvásárlásokkal segí­ti a harcot, a recsegő-ropogó eu­rózónában egyre erősödnek a hangok, hogy együttes pénzügyi erő­feszítésre is szükség lesz. A Reuters új felmérésében részt vevő közgazdászok háromnegyede szerint a világgazdaság máris recesszióban van, és egyes elemzőházak – mint a Capital Economics – úgy vélik, az idei visszaesés nagyobb lesz, mint a globális pénzügyi krízis idején. Nem véletlenül erősödött a vélemény, hogy Európának még annál is nagyobb stabilizációs erőfeszítésre lesz szüksége, mint az eurózóna válsága során. Akkor, 2012-ben dolgozták ki a gazdasági sokkok kivédésére az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amelynek mérlegfőösszege 2008 végén meghaladta a 800 milliárd eurót.

Elsőként Giuseppe Conte olasz miniszterelnök – aki a világ legszorongatottabb országának élén áll – sürgette, hogy az eurózóna nyúljon a közös forráshoz. Olaszországban a koronavírus már másfélszer annyi áldozatot szedett, mint Kínában, ahonnan a járvány indult. Az Európai Bizottságnál Conte felhívása nyitott fülekre talált. „Vizsgálunk minden eszközt, és bármit, ami segít, felhasználunk – mondta Ursula von der Leyen, a testület német elnöke a Deutschlandfunk rádiónak. – Ez a koronakötvényekre is vonatkozik, ha segítenek, és helyesen strukturáltak, használni fogjuk őket.” Még tovább vitte a gondolatot Paolo Gentiloni, az EU olasz pénzügyi biztosa, aki a RAI Radio 1-nek azt mondta: a koronakötvényeket egy pénzügyi intézménynek kell kibocsátania, és erre az ESM a legalkalmasabb.

Ellenállásra az EU-s költségvetési tárgyalások „takarékos négyesének” két oszlopos tagjától, Németországtól és Hollandiától lehet számítani. Merkel kancellár az euró­zóna-válság káoszában is ellenezte a közös adósságvállalást. A belföldi költségvetési szigor most azonban felengedett, miközben a német fertőzöttek száma meghaladta a húszezret. Berlin feladta a dédelgetett „fekete zéró” – a költségvetési többlet – elvét: a kormány 356 milliárd értékű (a GDP egytizedének megfelelő) új adósságot készül kibocsátani. Emellett 600 milliárd eurót szánnak a járvány miatt bajba jutott cégek kisegítésére, jórészt egy új stabilizációs alapon, a WSF-en keresztül, amelyet a 2009-es válságalap mintájára állítanak fel. Eközben Bajorország drákói mozgáskorlátozó intézkedéseket vezetett be.

A kínai példa azt mutatja: a várva várt gazdasági kilábalás lassú lesz. Bár Kínában már szinte csak olyan koronavírusos betegeket jelentenek, akik külföldön fertőződtek meg, a Financial Times kínai gazdasági aktivitási indexe csak a közlekedésben és a szénfogyasztásban mutat emelkedést. A pekingi BigOne Lab kutatóintézet szerint a Meituan Dianping online platformon regisztrált éttermek, élelmiszerüzletek és vegyesboltok forgalma már jelentősen élénkült. Európa még messze nem itt tart. Az EU terveket készít, hogy felgyorsítsa az arcmaszkok és az egészségügyi felszerelések légi szállítását Kínából Európába – derült ki egy levélből, amelyet Thierry Breton, a belső piacokért felelős biztos küldött a tagállamok kormányainak. Ezek a szállítások jelenleg nem tartják a lépést a járvány európai terjedésével – figyelmeztetett Breton.

Az EU felfüggeszti a deficitszabályokat

A koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzetre tekintettel az Európai Unió felfüggeszti az államháztartási hiányra vonatkozó szigorú szabályokat, hogy lehetővé váljon a tagállami kormányok számára a gazdaság rugalmasabb finanszírozása – közölte pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A mentesítési záradék lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy intézkedéseket hozzanak a válság kezelésére, eltérve az európai költségvetési keretrendszer követelményeitől. „Olyan maximális rugalmasságot javaslunk, amely lehetővé teszi nemzeti kormányaink számára, hogy mindent és mindenkit támogassanak: az egészségügyi rendszereiket, az orvosi és ápolói személyzetet, valamint a válság által sújtottakat. Biztosítani akarjuk, hogy a tagállamok a lehető legjobb módon reagálhassanak a koronavírus-járvány emberi, társadalmi és gazdasági kihívásaira” – modta Ursula von der Leyen. | VG