Váratlanul belenyesett a kamatba a Fed
Határozottan reagált a koronavírus-járvány terjedésére az amerikai jegybank: tegnap váratlanul fél százalékponttal csökkentette irányadó kamatát, 1–1,25 százalékra. Ekkora vágást a 2008-as válság óta nem hajtott végre. Önmagában a vágás nem meglepő, de a következő döntés csak a március 17–18-i ülésen lett volna esedékes, és 2008 októbere óta a Fed nem változtatott kamatot két bejelentett ülés között. A lépés „jelentős erősítést ad a gazdaságnak” – fejezte ki reményét sajtótájékoztatóján Jerome Powell, a Fed elnöke.
Miután a járvány Európában is terjed, már erősödtek a várakozások, hogy a nagy jegybankok lejjebb viszik kamataikat. Ezt támasztotta alá az is, hogy hétfőn a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 2,4 százalékra mérsékelte a világgazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését: 2,5 százalék alatti bővülést sokan már recessziónak tekintenek. Tegnap azzal indult a nap, hogy az ausztrál jegybank rekordalacsonyra vágta fő kamatát, és ezt sokan tekintették egy globális lazítási hullám előjelének. Mérséklődtek a várakozások, miután szintén tegnap tanácskozást tartottak a fejlett országokat tömörítő G7 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, és utána részletek nélkül csak annyit közöltek: készek az egyeztetett cselekvésre.
Sokan számítottak rá, hogy a 2008-as válság óta először a jegybankok együttesen hajtanak végre stabilizáló akciót, de a domináns várakozás az volt, hogy még adnak időt maguknak a járvány hatásait elemezni. Ezért bombaként hatott a piacokon a nagy Fed-kamatcsökkentés híre. Az arany ára 2 százalékot ugrott fel. A Wall Street részvényei több mint 1 százalékot erősödtek, de utána visszavonultak. A magyar részvények robusztus emelkedéséhez a hír csak ideiglenesen tudott hozzátenni, a forint azonban erősödött. A tízéves amerikai állampapírok hozama rekordmélybe, 1,03 százalék alá zuhant.
Az várható volt, hogy a jegybankok pénzt pumpálnak a piacokba szükség esetén, de a sietős kamatvágás ellen voltak érvek. Vicky Redwood, a Capital Economics elemzője a Fed döntése előtt azt írta: ha akkor történik, amikor a vírus még megszakítja az ellátási láncokat, és megbénítja a turizmust, akkor a gazdaságon nem segít, az inflációt azonban megemelheti. A járványnak ugyanakkor vannak árcsökkentő hatásai is. Az eurózóna tegnap napvilágot látott februári adatai pont az amúgy is vérszegény infláció mérséklődését mutatták.
James Knightley, az ING nemzetközi főközgazdásza szerint a Fed számára az lehetett a döntő momentum, hogy a beszállítói láncok megszakítása mellett a járvány az elmúlt hetekben pénzügyi sokkot is okozott, mivel a piacok felismerték, hogy az eddig vártnál nagyobb károkat okozhat a világgazdaságnak. Megjelent az a veszély, hogy a járvány a vállalkozásokat és a fogyasztókat is lebénítja, ez pedig keresleti sokkot is okozhat, például a szolgáltatási szektor sérülékeny ágazataiban. A következő hónapokban még két negyed százalékpontos Fed-kamatcsökkentés várható – tette hozzá Knightley.
A feltörekvő piacok jegybankjai számára komplikált a helyzet, mivel a járvány okozta piaci kockázatkerülés meggyengítette a fizetőeszközeiket, ami pedig az import megdrágításán keresztül inflációs nyomáshoz vezethet. A Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentésének legérdekesebb része az lehet, hogyan összesíti a bank stábja a koronavírus miatt jelentkező felfelé és lefelé mutató hatásokat. Mivel ez igen nehéz feladat, megoszlik az elemzők véleménye a márciusi magyar kamatdöntésről. „A Fed lépése után mérséklődik a nyomás az MNB-n, de még mindig azt gondolom, hogy az overnight (egynapos) betéti kamat 10-15 bázispontos emelését meg kéne lépni. Sok múlik azon, hogy alakul a forint árfolyama és a gazdasági adtok a következő hetekben” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint az MNB nem változtat a kamatain: „Úgy gondolják, minimálisan megy át az inflációba a forint gyengülése” – mondta.
