Zuhannak a kockázatosabb kötvénypiacok

Az elmúlt évtized legrosszabb napi teljesítményét hozta az amerikai vállalati kötvénypiac számára a múlt péntek. Világossá vált, hogy a hosszabb távon is velünk maradó vírusfertőzés a vállalati profitok mellett a hitel-visszafizetési mutatókat is rombolni fogja. Miközben a biztonságot jelentő amerikai állampapírok hozama sosem látott minimumokra csökkent, árfolyamuk pedig szárnyalt, a bóvliosztály és a hozzájuk közeli magasabb kockázatú kötvények évek óta nem látott eladói nyomás alá kerültek.

Főként a magasabb kockázati osztályba tartozó fix hozamú értékpapíroktól szabadulnak a befektetők. A múlt héten ebből a csoportból a high yield, a különböző okok miatt nem befektetési kategóriába tartozó kötvényeket kezdték pánikszerűen eladni. Akkor még főként azok a szektorok szenvedtek, amelyek a koronavírus hatásainak közvetlenül vannak kitéve: az autóipari, az olajszektor, a légitársaságok és a turizmusból élő vállalatok értékpapírjai. Az egyik legnagyobb hozamemelkedést – azaz árfolyamcsökkenést – az amerikai energiaipari bóvlikötvények piaca mutatja. Itt már az elmúlt hét végére négy éve nem látott magasságba, 9,9 százalékra ugrott fel az átlaghozam, tegnap pedig tovább folytatódott a vállalatok számára veszélyes eladási roham. Ha a hitelállomány értéke tovább romlik, az növeli a szektor csődkockázatát, és a kötelező céltartalékok képzésén keresztül rontja a likviditását is. A reálgazdasági kockázatot tehát a piaci oldalról érkező újabb csapás, a rövid és középtávú hitelhez jutás nehezedése sokszorozza meg.

Mostanra szinte alig találni olyan eszközt a piacon, amelyet ne adnának, mindent készpénzzé tesznek a hitelezők. Ez a folyamat magával rántotta a származtatott eszközök piacát is, ahol azokkal a termékekkel kereskednek, amelyek biztosítékot nyújtanak a további vállalati kötvénypiaci veszteségek ellen. A JPMorgan Chase stratégája, Ni­kolaos Panigirtzoglou úgy értékelte, hogy a koronavírusbessz egy új fázisba lépett. A finanszírozási és a kötvénypiacot is megfertőzte a sokk, amelyet az ellátási láncok megszakadása és a kereslet hirtelen lenullázódása okozott. Ez szerinte azonnali cash-flow-problémákat okoz az érintett vállalatok számára. Panigirtzoglou elemzése szerint, amely a Bloombergben jelent meg, „ha a kormányok és a központi bankok nem nyújtanak azonnali és globális hiteltámogatást, akkor már a következő hónapban egymást érik a leminősítések és a vállalati csődök”.

A JPMorgan számításai szerint az európai és az amerikai bóvlikötvény-kibocsátó vállalatoknak az EBITDA-hoz mért nettó hitelállománya most átlagban magasabb, mint 2007–2008-ban vagy 2001–2002-ben volt. Az elemzőház stratégája szerint a vállalatok most sokkal érzékenyebbek a bevételcsökkenésre és/vagy a vállalati kötvénypiac számukra negatív változásaira, mint az előző recessziók előtt voltak.

A Moody’s már január 30-i anyagában figyelmeztetett, hogy egy világjárvány sokkal inkább fekete hattyúként érkezhet a piacra, vagyis váratlanabb lehet a hatása, mint a 2008–2009-es válságé volt. Bár abban a két helyzet hasonlít, hogy egyik sem volt előre látható, a jelzáloghitel-piaci összeomlással szemben a mostani válságban korábbi eszközeink nem biztos, hogy hatásosak lesznek.

Mélyben az állampapírhozamok

A harmincéves amerikai államkötvények hozama rekordalacsony szintre, 0,5 százalék alá süllyedt, mivel a befektetők addig igyekeznek menekíteni a kockázatosabb eszközökből a készpénzt, amíg nem kerül az amerikai hozamgörbe is negatív tartományba. Emellett a piacok elkezdtek beárazni egy újabb amerikai kamatcsökkentést. A Federal Reserve nyílt piaci bizottsága – a múlt héten végrehajtott 50 bázispontos rendkívüli kamatcsökkentés után – akár 75 bázisponttal is visszavághatja az irányadó kamatot március 17–18-i ülésén. | vg