Brutálisan megugrott a brit munkanélküliség
A pesszimista várakozásokat is meghaladó mértékben, az előző havihoz képest 69 százalékkal megugrott áprilisban a munkanélküli-segélyért folyamodók száma az Egyesült Királyságban a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt – közölte tegnap a brit statisztikai hivatal (ONS). Ez a legnagyobb havi emelkedés 1996 júliusa óta, amikor az ország még nem lábalt ki a mély recesszióból, amelyet az okozott, hogy kénytelenek voltak kivonni a spekulatív támadások kereszttüzében álló fontot az európai árfolyam-mechanizmusból. Áprilisban összesen 2,1 millió ember kért segélyt, 856 500-zal többen, mint márciusban. A munkanéküliségi ráta ezzel 3,5 százalékról 5,8 százalékra nőtt, de várhatóan tovább emelkedik majd, az ING elemzése szerint mostanra elérhette a 9 százalékot is – ilyen magas a 2008–2009-es pénzügyi válság idején sem volt. A bank elemzői hangsúlyozták, hogy bár a szám sokkoló, így is éles ellentétben áll az amerikai helyzettel – ahol az állástalanok aránya májusban valószínűleg 22 százalékra nőtt –, és ez egyértelműen a brit kormány közbeavatkozásának köszönhető.
A munkahelymegőrzési csomagterv keretében ugyanis az állam megtéríti a munka nélkül maradt alkalmazottak bérének 80 százalékát, ha a cégek nem bocsátják el őket. Ez mintegy 8 millió embert, a brit munkavállalók negyedét érinti. A pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint eddig 11 milliárd fontot fordítottak erre a célra, és további 22 milliárdot egy másik program keretében a vállalatok megsegítésére. A munkahelymegőrzési terv ráadásul szakértők szerint az Európai Unióhoz hasonlóan az Egyesült Királyságban is megkönnyíti a gazdaság helyreállítását.
A jövőre készülve Boris Johnson kormánya tegnap nyilvánosságra hozta az új vámügyi szabályozást, amely az EU-s rendszert váltja majd a Brexit után, és azokra az országokra lesz érvényes, amelyekkel az Egyesült Királyságnak december végén nem lesz kereskedelmi megállapodása. Az új szabályozás következtében a brit külkereskedelmi forgalom 60 százaléka lesz vámmentes, ami 425 milliárd fontos értéknek felel meg; jelenleg ez az arány 47 százalék. (A kormány tavaly még azt ígérte, hogy az árucikkek 90 százalékát mentesítik a vámok alól.)
A tarifa nélkül behozható import értéke 62 milliárd fonttal nő majd, ebből 32 milliárdot tesznek ki a végtermékek. Megszűnik minden 2 százalék alatti vám, maradnak viszont az autókra, a mezőgazdasági és halászati termékekre kivetett tarifák. „Az agrárszektor védelmének fenntartása logikus lépés, mivel aduként szolgálhat az EU-val és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon” – mondta a Reutersnak Thomas Sampson, a London School of Economics docense. A szakértő ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a lépés jelentősen megdrágítja majd az élelmiszerimportot, ha Londonnak nem sikerül megegyezésre jutnia Brüsszellel, amire jelen pillanatban megvan az esély.
