Megbénította a vírus a romániai ingatlanpiacot

Visszaesés és patthelyzet uralja az ingatlanpiacot az új típusú koronavírus-járvány miatt Romániában, ahol május közepén egy fokkal enyhébb rendkívüli állapot váltotta a két hónapos szükségállapotot. Mivel számos ágazatban foganatosítottak bércsökkentést a munkáltatók, több mint egymillió alkalmazott munkaviszonyát pedig ideiglenesen – vagy tartósan – felfüggesztették, és a lakosság továbbra is csak nyomós indokkal hagyhatja el a települését, a többség számára nem prioritás az ingatlan-adásvétel. Arról nem beszélve, hogy kényszerszünetük után a közjegyzői irodák is csak most indították újra a tevékenységüket. Az országos kataszteri és ingatlanhirdetési hivatal adatai szerint közel felére csökkent az ingatlaneladások volumene áprilisban az előző hónapban lebonyolított tranzakciók számához képest. A tavalyi év hasonló időszakához képest csaknem 14 ezerrel kevesebb lakóházat, lakást és telket értékesítettek az idén áprilisban.

Az ágazatban a koronavírus-járvány okozta válságban is a piacvezető városokban, Bukarestben, a vonzáskörzetében és Kolozsváron adtak túl a legtöbb ingatlanon (hét­ezren, illetve kétezren), valamint a legkevesebben, 91-en a székelyföldi Kovászna, 104-en az erdélyi Szi­lágy megyében. Bennfentesek arra számítanak, hogy a következő hónapokban további visszaesés lesz tapasztalható az ingatlanpiacon, különös tekintettel a régi épületekre és azok árára. Sokak szerint azonban az újonnan épült ingatlanok esetében az árcsökkenés nem haladja majd meg a 10 százalékot, az ingatlanfejlesztők jövedelmezőségi mutatója ugyanis egy bizonyos szint alá nem süllyedhet. „Egyértelmű, hogy az emberek érdeklődése megváltozott, jelenleg nem prioritás az ingatlanvásárlás, emiatt bizonyosan kevesebbet fogunk értékesíteni. Viszont nem tartunk ott, mint a 2008-as gazdasági válság idején, a mostani ugyanis nem likviditási krízis, sokkal inkább lélektani tényező befolyásolja” – állapította meg egy online szakkonferencián Andreea Comsa, a bukaresti Premier Estate ingatlan­iroda menedzsere. A szakértők többsége egyetért abban, hogy korai lenne megjósolni, milyen irányba mozdulnak el az árak, ez nagyban függ attól, hogy milyen ütemben tér magához a teljes román gazdaság.

Általános jelenség ugyanakkor, hogy a tulajdonosok egyelőre ragaszkodnak a régi árakhoz, az alatt nemigen akarnak túladni az ingatlanjukon. Ezek az árak azonban a jelenlegi körülmények között már nagyon elrugaszkodottak, a romániai nagyvárosok közül a válság kirobbanása előtt, márciusban, Kolozsváron nőttek a legnagyobb, 2,6 százalékos mértékben februárhoz képest. A „kincses városban” a négyzetméterenkénti ár meghaladta az 1800 eurót. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy például a bérlemények ára mintegy 15 százalékkal esett Kolozsváron, ahol egy kétszobás lakás immár havi 300 euró­ért is kibérelhető. Bukarestben ugyanakkor beindult a tapogatózás a kertes házakért, ami minden bizonnyal a két hónapos bezártsággal magyarázható, amikor a kijárási tilalom miatt a lakosság csak kivételes esetekben hagyhatta el az otthonát.

Áprilisban éves alapon

14

ezerrel csökkent az eladott ingatlanok száma