Elsősorban a tech szektor, de az amerikai gazdaság több kulcsfontosságú területének képviselői is élesen ellenzik, hogy ez eredeti októberi határidő szerint az év végéig érvényben marad a rendelet, amely tiltja az úgynevezett H-1B, H-2B és L típusú vízumok kiadását. Az első a képzett külföldi munkaerőre vonatkozik, a második a szezonmunkásokra, a harmadikat pedig azoknak a menedzsereknek és speciális szakterületen dolgozóknak adják, akiket vállalaton belül akarnak áthelyezni – ez a multinacionális cégeket érinti. Kiterjed a tilalom a kulturális cseréket biztosító J típusú vízumokra is, viszont több ágazat mentesül, így például az élelmiszeripar, valamint a járvány elleni küzdelemben részt vevő egészségügyi dolgozók.
A rendeletet Trump hétfőn írta alá, mától lép életbe, és a kormányzat reményei szerint mintegy 525 ezer munkahelyet nyit meg amerikai munkavállalók előtt – bár azt nem tudni, honnan vették ezt a számot. A döntést ugyanis azzal indokolják, hogy védeni kell az amerikai dolgozók érdekeit, biztosítani az elsőbbségüket a koronavírus-járvány gazdasági következményeiből történő kilábaláskor. A Fehér Ház szerint a lépés segíti majd a gazdaság talpra állását, de ezt sokan vitatják, köztük a kereskedelmi kamara és a tech szektor is. A Google, a Twitter és az Amazon már aláírása után bírálta a rendeletet, amelyet rövidlátónak tartanak. „A bevándorlás óriási mértékben járult hozzá Amerika és a Google gazdasági sikeréhez” – emlékeztetett Sundar Pichai vezérigazgató. A Twitter közleménye szerint a döntés „alapvetően károsítja az amerikai gazdaság erejét”, a Facebook pedig emlékeztetett, hogy „a magasan képzett külföldi szakemberek kritikus szerepet játszanak”. Egyet nem értését fejezte ki a Tesla vezérigazgatója is, aki a Twitteren azt írta: „Személyes tapasztalataim szerint ezek az emberek képességeiknek köszönhetően munkahelyeket teremtenek.”
Elsősorban a tech cégek figyelmeztettek már az eredeti tilalom meghozatalakor, hogy milyen súlyos károkat okozhat az amerikai versenyképességnek, ha a magasan képzett munkaerő az Egyesült Államok helyett máshová, például az Európai Unióba vagy Kínába vándorol. A világ legnagyobb forgalmú szoftvergyártóit, a többi között a Microsoftot és a Slacket is tömörítő Business Software Alliance közleményben sürgette a kormányzatot, hogy tartózkodjon a magasan képzett külföldi szakemberek foglalkoztatásának korlátozásától, mert ez negatív hatással lesz az Egyesült Államok gazdaságára, és csökkenti az amerikaiak foglalkoztatási lehetőségeit is. Még az elnök egyik legfőbb szövetségesének számító Lindsey Graham republikánus szenátor is nemtetszését fejezte ki a döntés miatt – a pártból nem egyedüliként.
Több gazdasági érdekvédelmi csoport is lobbizott a rendelet ellen, amely Sarah Pierce, a washingtoni Migration Policy Institute politikai elemzője szerint csak további bonyodalmat okoz sok amerikai vállalat egyébként is kaotikus helyzetében. „A kormányzat azt feltételezi, hogy ezek a cégek nem néztek már körül az amerikai munkaerőpiacon, amit a legtöbben megtesznek, mielőtt belevágnak a vízumszerzés bonyolult folyamatába” – mondta a Reutersnek. A kutatóintézet becslése szerint az intézkedés az év végéig mintegy 219 ezer külföldi alkalmazását akadályozza meg.
Egy lépéssel közelebb az EU–amerikai vámháború
Az amerikai whiskey-gyártók mintegy 340 millió dollárt veszítettek az elmúlt két évben az Egyesült Államok és az között dúló vámháború miatt, de a kétoldalú kapcsolatok a jövő hónaptól újabb mélységbe zuhanhatnak. A Kereskedelmi Világszervezet ugyanis hamarosan dönt arról, engedélyezi-e az EU-nak büntetővámok kivetését 11,2 milliárd dollár értékű amerikai árura a Boeingnak nyújtott tiltott állami támogatás miatt. Az érintett termékeket Brüsszel politikai szempontból választja majd ki, elsősorban Donald Trump és a republikánusok számára fontos ágazatokat, a többi között a bányászatot, a mezőgazdaságot, a halászatot és a repülőgépipart megcélozva. Ráadásul Trump pár hete ismét vámokkal fenyegette meg az európai autóipart, ami azonnali válaszreakciót váltana ki az EU-ból. | vg
