Boris Johnson a gazdaság helyreállítását kockáztatja

M. Cs. | Új lendületet kell adni az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeni kapcsolatokról folytatott tárgyalásoknak – ebben állapodott meg tegnapi videokonferenciáján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Boris Johnson brit kormányfő. A megbeszélésen részt vett a két főtárgyaló, Michel Barnier és David Frost is. A lendületre szükség is van, az eddigi fordulókon ugyanis gyakorlatilag nem sikerült közelíteni az álláspontokat, az idő pedig fogy, miután London a múlt héten hivatalosan is megerősítette: nem kíván élni a jövőbeli kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítására szánt átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy október-novemberre tető alá kell hozni valamiféle egyezséget, hogy még legyen idő ratifikálni mind a 27 tagállamban.

A megállapodás körüli bizonytalanság további fejfájást okoz az európai és a brit exportőröknek a koronavírus-járvány miatt kialakult nehéz helyzetben. A Brit Iparszövetség (CBI) figyelmeztetett, hogy „jelentős akadályt képezne a gazdaság helyreállítása előtt”, ha az év végéig nem születne meg a kereskedelmi megállapodás. Ezt erősítette meg az EY Item Club legfrissebb előrejelzése is, amely szerint az Egyesült Királyság gazdasága a második negyedévben 15, az év egészében 8 százalékkal zsugorodik majd, és csak 2023-ban éri el a 2019-es szintet. A helyzet azonban ennél is rosszabb lehet, ha megérkezik a koronavírus-járvány második hulláma, vagy nem jutnak dűlőre az EU-val. Megállapodás esetén azonban jövőre már 5,6 százalékkal növekedhet a brit gazdaság.

A rendezett Brexit fontosságára figyelmeztetett Roberto Azevedo, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója is a BBC-nek nyilatkozva. Szerinte az Egyesült Királyság súlyos recessziót kockáztat, ha lemond az EU-val meglévő integrációról és kapcsolatról. A WTO szabályai szerinti kereskedelem természetesen „nem katasztrófa” – hangsúlyozta –, hiszen a szervezet minden tagállama azok alapján tárgyal, de „egy sor módosítást igényel, amelyek fájdalmasak lehetnek, különösen bizonyos szektorok számára”. Ezek közül a főigazgató a mezőgazdaságot és az

autóipart emelte ki.

A brit gazdaság 20,4 százalékkal zsugorodott áprilisban, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a koronavírus-járvány által leginkább érintettek közé tartozik. A visszaesés az idén 11,5 százalékos lehet, de a 14 százalékot is elérheti egy második fertőzéshullám esetén. Még a Bank of England sem hozott nyilvánosságra előrejelzést ezzel kapcsolatban, a jegybank csak annyit közölt májusban, hogy az ország az elmúlt több mint 300 év legsúlyosabb recesszió­jával néz szembe.