Kicsúsznak a brit cégek a felkészülési időből

A brit cégeknek csupán a negyede áll készen az Európai Unióból való kilépésre, nem egészen fél évvel az átmeneti időszak lejárta előtt – derült ki a legrégibb, 1903-ban alapított brit vállalatvezetői szervezet, az Institute of Directors (IoD) tegnap nyilvánosságra hozott felméréséből. A megkérdezett ezer vállalatvezető majdnem fele azt mondta, hogy erre a fennmaradó idő sem lesz elég, egyharmaduk szerint pedig mindaddig nem is lehetséges elvégezni a szükséges módosításokat, amíg nem tudják pontosan, hogy milyen lesz a kapcsolat a jövőben az Egyesült Királyság és az EU között. Az igazgatók 69 százaléka tartja szükségesnek a saját vállalata számára a kétoldalú kereskedelmi megállapodást, ahelyett, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint folytatódjon a forgalom. A Brüsszellel való megállapodás gazdasági szempontból még azoknak a 70 százaléka szerint is fontos lenne, akik egyébként örülnek, hogy nem kell majd többé betartaniuk az uniós szabályozásokat. „Megfele­lően felkészülni a Brexitre pillanat­nyi­lag olyan, mint mozgó célpontra lőni” – foglalta össze az eredményt Jonathan Geldart, az IoD vezérigazgatója. A tisztánlátást nehezíti, hogy a jövőbeli kapcsolatokról folytatott egyeztetések London és Brüsszel között eddig gyakorlatilag semmiféle eredményt nem hoztak. A britek ráadásul hamarosan kifogynak az időből, és 731 millió fontnyi uniós támogatást is elveszíthetnek a projektek késedelmes kormányzati jóváhagyása miatt – figyelmeztetett az önkormányzatok szövetsége. Ez az Európai Szociális Alapból (ESZA) az országnak járó segítség 24 százaléka, amelyet tovább- és átképzésre, valamint a munkanélküliség csökkentésére lehetne fordítani, London pedig egy olyan időszakban mond le róla, amikor a koronavírus-járvány miatt nő a munkanélküliség. Ha az év végéig nem hívják le a fennmaradó összeget, akkor az visszakerül Brüsszelhez. „A kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a megítélt támogatás az utolsó fillérig eljusson a helyi önkormányzatokhoz, amelyeknek most nagyobb szükségük van az anyagi segítségre, mint bármikor, hogy ellensúlyozzák a járvány súlyos gazdasági hatásait” – idézte a Financial Times a szövetség Brexit-munkacsoportjának vezetőjét.

A projektek jóváhagyásáért felelős munkaügyi tárca azt ígérte, hogy nem fog kifutni az időből, így a szociális alap által finanszírozott programok legalább 2,3 millió britnek segíthetnek a szakképzésben és a munkavállalásban. Az önkormányzatokat az is aggasztja, hogy a kormány semmiféle részletet nem hozott nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogyan pótolja majd saját forrásból a legszegényebb országrészeknek nyújtott uniós támogatásokat, az úgynevezett Közös Jóléti Alap terveit ugyanis még nem véglegesítették.

Az Institute for Fiscal Studies londoni pénzügyi kutatóműhely szerint „négy évvel a Brexit-népszavazás után, és nem egészen hat hónappal az EU-ból való kilépés előtt éppen ideje lenne, hogy megtudjunk valamit a kormány szándékairól”. Az eddig nyilvánosságra hozottak alapján az egyik legnagyobb vesztes Cornwall lehet, amelyet hat konzervatív politikus képvisel a londoni alsóházban. A megye lakosonként 144 eurót kapott az ESZA-ból, mivel az egy főre jutó GDP kevesebb az uniós átlag 75 százalékánál. A kabinet ígéretei szerint Skócia, Észak-Írország és Wales teljes kieső támogatását pótolják, és ezzel elsősorban az utóbbi járhat jól.

A távozó britek

731

millió fontot hagyhatnak

az EU szociális alapjában