Madridban a pénzbőség zavarával küzdenek

Szokatlan problémával szembesült a madridi kormány: sikerült az ország számára 140 milliárd eurót – amiből 43,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás – megszerezni az EU helyreállítási alapjából, csak egyelőre nem tudják, hogy mire költsék el ezt a pénzt – értesült a Reuters. Spanyolországban az elhúzódó belpolitikai válság miatt 2016 óta nem fogadtak el teljes éves költségvetést, így konkrét befektetési projekteket „elővarázsolni”, amelyek felszívhatják a Brüsszeltől érkező összeget, jelentős kihívás. Pedig a koronavírus-járvány különösen súlyosan érintette az országot, az igazolt fertőzöttek száma meghaladja a 640 ezret, a halálos áldozatoké pedig a 30 ezret, a gazdaság a második negyedévben 18,5 százalékkal zsugorodott, ennél nagyobb visszaesést Európában csak a britek szenvedtek el.

A 750 milliárdos uniós hitelcsomagból a Spanyolországra eső 140 milliárdból ráadásul 43 milliárdot a következő két évben kapnak meg – ez az összeg megegyezik az éves állami kiadások 8 százalékával. „Nem könnyű értelmesen elkölteni ezt a pénzt” – mondta egy forrás a brit hírügynökségnek, de Madrid fogadkozik, hogy betartja az EU által szabott határidőket, és eleget tesz a követelményeknek. Más források szerint a legfőbb támogatandó projekteket már kijelölték, de részletekbe nem bocsátkoztak.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a gazdaság talpra állítására kapott pénzt a zöldenergia, a közlekedés és a digitalizáció fejlesztésére kellene fordítani. A helyreállítási tervet Pedro Sánchez kormányfő hivatala felügyeli majd egy vállalatvezetőkből létrehozott tanácsadó csoport bevonásával. Minden tagállamnak október 15-ig kell benyújtania a reformterveit Brüsszelnek, és fel kell vázolnia, mely fontosabb projektek élveznek prioritást. A helyreállítási alapon kívül az EB jóváhagyott 21 milliárd eurónyi kedvezményes kölcsönt is Spanyolországnak, amelyből a munkaerőpiac stabilitásának fenntartását finanszírozhatják. Ez nagy könnyebbség a pénzügyminisztériumnak, amely hónapokon keresztül kénytelen volt kölcsönöket felvenni a munkabér-hozzájárulás kifizetéséhez. A hitelfelvétel üteme csak szeptemberben lassult le, annak köszönhetően, hogy a költségvetési bevételek meghaladták a vártat. Mindennek ellenére a központi bank csak 4,1–7,3 százalékos növekedésre számít jövőre, és előrejelzése szerint a gazdaság kibocsátása még 2022 végén is 6 százalékkal lesz kisebb a járvány előttinél. Oscar Arce vezető közgazdász úgy véli, még a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén is csak 2 százalékponttal javítja az uniós alap a GDP-növekedést középtávon, de a siker attól függ, hogy a megfelelő befektetési projekteket választják-e ki.

Spanyolországot megelőzve Olaszország az uniós alap legnagyobb kedvezményezettje, Róma 209 milliárd eurót kap, és a kormány a múlt héten már be is nyújtotta a parlamentnek a helyreállítási program alapelveit. A dokumentumban a The Local beszámolója szerint szerepel a középosztály adóterheinek csökkentése és a gazdasági növekedés éves ütemének növelése a válság előtti átlagos 0,8-ről 1,6 százalékra. Az olasz kormány azt reméli, hogy a pénzből megoldhatják az ország néhány elhúzódó problémáját is, de főleg a digitalizáció, az innováció és növekedés, a karbonkibocsátás, a közlekedési infrastruktúra, az oktatás, a társadalmi kohézió és a nemek közötti egyenlőség, valamint az egészségügy területére összpontosítanak.

A spanyolok

140

milliárd eurót kapnak kölcsön és támogatás formájában