Brüsszel perrel fenyegeti a briteket
Hosszadalmas perrel és hatalmas bírsággal fenyegető eljárást akaszt a brit kormány nyakába a londoni parlamenti alsóház által már megszavazott belsőpiaci törvény miatt az Európai Bizottság. A testület elnöke, Ursula von der Leyen alig néhány órával azután számolt be a kötelezettségszegési eljárás megindításáról, hogy szerda éjfélkor lejárt a Boris Johnson miniszterelnöknek adott határidő a törvény vitatott részeinek a visszavonására. A bejelentés egyszerre érkezett az arról szóló hírekkel, hogy az állami támogatás szabályozása körüli véleményeltérések miatt elakadt az Európai Unió és a brit kormány kereskedelmi tárgyalásainak menetrend szerint utolsó, ma reggel záruló fordulója. Az EU szerint legkésőbb november elejéig megállapodásra kell jutni ahhoz, hogy az illetékes parlamentek jóváhagyásai még időben megérkezhessenek, különben január 1-jétől szabályozatlanul maradnak a kereskedelmi kapcsolatok. A font – a nemzetközi devizapiac idei nagy vesztese – gyengült a dollár és az euró ellenében a hírekre, pedig az utóbbi hetekben valamelyest már visszakapaszkodott a pár héttel ezelőtti mélypontokról. „Tánc a vulkánon” – jellemezte a kialakult helyzetet Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő devizapiaci elemzője. Valamiféle részleges kompromisszum még mindig lehetséges, sőt talán valószínű is, a font vásárlói azonban túl optimistává váltak – tette hozzá.
Bár a britek már elhagyták az EU-t, a kilépési megállapodás még most is lehetővé teszi a kötelezettségszegési eljárás elindítását. Ezek általában három évig tartanak, és az EU luxemburgi bírósága akár óriási napi büntetést is kiszabhat, ha a jogsértés fennmarad. Maguk a britek sem tagadják, hogy a belső piaci törvény sérti a megállapodást, de ragaszkodnak hozzá – és a kormány ezt Von der Leyen bejelentése után is megerősítette –, hogy Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közti kereskedelmi kapcsolatokra ne az EU kereskedelmi és vámszabályai vonatkozzanak. Brüsszel jogi lépése növeli a nyomást Londonon, hogy igyekezzen megegyezésre jutni a kereskedelmi tárgyalásokon. Mindenesetre az EU világossá tette, hogy a törvény a megegyezés útjában áll. A britek azt a brüsszeli követelést sem hajlandók teljesíteni, hogy az EU-val kompatibilis állami támogatási szabályokat alkossanak, független szabályozó hatóság, kétoldalú egyeztető bizottság és arbitrációs panel felállításával – írta a Reuters. Mairead McGuinness, az EU pénzügyibiztos-jelöltje még azzal is megfenyegette a briteket, hogy megállapodás hiányában pénzügyi vállalataik búcsút mondhatnak az uniós piacon élvezett kiváltságaiknak. Akár lesz megegyezés, akár nem, a bizonytalanság miatt folytatódik a pénzügyi szolgáltatók exodusa Londonból. Az EY felmérése szerint a szektor munkaadói az elmúlt hetekben több mint 400 újabb munkahely áttelepítését jelentették be Nagy-Britannián kívülre, Európába. A 2016-os brit kilépési népszavazás óta 7500 állás a veszteség, 44 cég érintett, és a vállalatok jelen pillanatban 2800 munkahelyre toboroznak alkalmazottat az Egyesült Királyság határain kívül. Dublin, Luxembourg, Frankfurt és Párizs a négy legnépszerűbb célpont, ebben a sorrendben. A népszavazás óta a szektor 24 cége jelentette be, hogy eszközöket is átcsoportosít az EU-ba, eddig 1200 milliárd font összértékben.
