Reform címén szabja át a teljes kamarai működést a kormány: ezt már nem hagyhatták szó nélkül – a gazdák jövője és az autonómia a tét

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megújul, és megszűnik az eddigi átpolitizáltsága - jelentette be Bóna Szabolcs, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium minisztere. Tájékoztatása szerint, 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján az agrárkamara - az eddigi működésével ellentétben - kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el.

A miniszter bejegyzése szerint, mindez a kamara az alábbiak szerint tudja majd biztosítani:

• megújul a kamarai választás rendje,
• szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat,
• megteremti a miniszteri törvényességi felügyeletet és
• megszünteti a kamara választott tisztségviselőinek, társadalmi státuszú vezetőinek díjazását. 
• a kamarai dolgozók javadalmazása pedig nem változik.

A közlés annyiban már elsőre is pontatlannak tűnik, hogy a javaslatot a szaktárca készítette el és azt véleményezésre küldte ki 53 szakmai szervezetnek. Ezek közül, lapunk birtokába került a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) álláspontja, amelyből a tervezett változtatások részletiről is képet alkothatunk.

Így szabnák át az agrárkamara működését

A Magosz komoly jogi, szakmai és alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaráról szóló törvény tervezett módosításával kapcsolatban. A Magosz szerint a javaslat jelenlegi formájában felszámolná a kamara önkormányzatiságát, túlzott hatalmat adna egy politikai vezetőnek minősülő kamarai biztosnak, és közvetlen kormányzati függésbe hozná a köztestületet.

A legnagyobb magyar gazdaérdekképviseletként és a legutóbbi agrárkamarai választáson győztes jelölőszervezetként a Magosz részletes észrevételeket küldött az agrárminiszternek. A szervezet hangsúlyozta: 

Rávilágítottak: a NAK több mint százezer, elsősorban kis- és közepes méretű gazdálkodónak nyújt segítséget a támogatások igénylésében, a pályázatok benyújtásában, a hatósági ügyintézésben és a gazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatokban. Emellett közvetíti a termelői és élelmiszeripari szakmai javaslatokat a kormányzat felé, valamint számos közfeladatot lát el a családi gazdaságok nyilvántartásától a helyi földbizottsági teendőkig.

A finanszírozás hiánya az egyik fő probléma

A szervezet alaptalannak tartja a tervezetben megfogalmazott állítást, amely szerint az agrárkamara működési anomáliái miatt veszélybe került volna a közfeladatok hatékony ellátása. A Magosz álláspontja szerint amennyiben valóban veszély fenyegeti a kamarai feladatellátást, annak oka elsősorban az állam által biztosítandó közfinanszírozás hiánya lehet. Az államháztartási törvény alapján ugyanis az államnak az ellátott közfeladattal arányos pénzügyi fedezetet kellene biztosítania.

A gazdaszervezet szerint ezért a törvényesség helyreállítására való téves hívatkozás és az állami beavatkozás helyett mindenekelőtt a közfeladatok megfelelő finanszírozását kellene rendezni. Ennek elmaradása ugyanis szerintük valóban veszélyeztetheti a kamarai törvényben meghatározott feladatok ellátását.

Politikai vezető kezébe kerülnének a kamarai döntések

A Magosz egyik legfontosabb kifogása a tervezetben szereplő kamarai biztos intézménye. A javaslat úgy követelné meg a kamara politikamentes működését, hogy közben a döntési jogkörök jelentős részét egy politikai vezetőnek minősülő kamarai biztos kezébe adná.

A szervezet szerint egy gazdasági vagy hivatásrendi kamara lényegi ismérve a független belső önkormányzatiság. Amennyiben egy kormányzati tisztségviselői jogviszonyban álló kamarai biztos elvonhatná a megválasztott tisztségviselők és testületek hatásköreit, megszűnne a kamara önállósága, és a szervezet közvetlen kormányzati függésbe kerülne.

A Magosz kitért arra, hogy a NAK jogszerűen működő testületekkel, munkaszervezettel és gazdálkodással rendelkezik, működésének törvényességét pedig sem felügyeleti szerv, sem bíróság nem kérdőjelezte meg.

Elvonhatnák a választott tisztségviselők jogköreit

A hatályos kamarai törvény szerint az elnök és az alelnökök a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és önkormányzati jogszabályoknak alávetve, a köztestület érdekében járnak el. A Magosz szerint ebből az következik, hogy döntési jogköreiket kizárólag jogszabály vagy kamarai önkormányzati szabályzat korlátozhatja.

A gazdaszervezet szerint ez nem áll összhangban a jogállamiság követelményeivel, és gyakorlatilag megszüntetné a köztestület önkormányzatiságát. A Magosz azt is ellentmondásosnak tartja, hogy a beavatkozást a szakmaiság helyreállításával indokolnák, miközben a kamara elnöksége gazdákból és agrárszakemberekből áll.

A miniszteri felügyelet is összeférhetetlenséget okozhat

A szervezet hasonló aggályokat fogalmazott meg a miniszternek biztosítandó törvényességi felügyeleti joggal kapcsolatban. Jelenleg a NAK feletti törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja, a magyar jogrendszertől pedig teljesen idegen a tervezetben szereplő közvetlen politikai kontroll.

A Magosz szerint a közvetlen politikai ellenőrzés nem csak idegen a magyar jogrendszertől, de összeférhetetlenséget is teremtene. A kamarának ugyanis tagjai érdekében akár szakmai konfliktust is vállalnia kellhet az agrártárcával vagy a kormánnyal szemben. Vagyis azzal szemben kellene fellépjen, aki felette ellenőrzést gyakorol és köztestületi feladataihoz biztosítja a forrásokat. A Magosz szerint, ebben helyzetben egyértelmű, hogy nem lehetne ugyanaz a politikai szereplő a vitában érintett fél és a kamara törvényességi felügyelője.

A szervezet úgy véli, ezt az ellentmondást csak a miniszteri felügyeletre vonatkozó rendelkezések teljes elhagyásával lehetne megszüntetni.

Adatvédelmi problémákat is felvet a tervezet

A törvénymódosítás az agrárminisztert a kamarai tagok személyes adatainak kezelése szempontjából is új jogosultságokkal ruházná fel. A Magosz rámutatott, hogy ez sértheti az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR előírásait.

A gazdaszervezet álláspontja alapján a kamarai tagnyilvántartás adatkezelője kizárólag a NAK lehet. Más szereplőnek még jogszabályi felhatalmazással sem biztosítható olyan ellenőrzési jog, amely az adatkezelői hatásköröket érintené.

Vitatják a választási rendszer átalakításának indokait

A Magosz nem ért egyet azzal a tervezetben szereplő állítással sem, amely szerint a jelenlegi agrárkamarai választási szabályok nem biztosítják az ágazatok arányos képviseletét. Emlékeztettek arra, hogy éppen a Magosz által létrehozott, csaknem húsz szakmai szervezetet (AGRYA, BTT, FÉSZ, FruitVeb, GOSZ, HANGYA, HNT, KPE, MAHAL, MADOSZ, MÁSZ, MEGOSZ, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar
Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, OEE, OMME, VHT) tömörítő választási szövetség garantálta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különböző területei megfelelő képviselethez jussanak.

A szövetségben tehát többek között 

• fiatal gazdákat, 
• baromfitartókat, 
• gabonatermelőket, 
• kertészeket, 
• borászokat,
• erdészeket,
• méhészeket,
• haltermelőket és állattenyésztőket

képviselő szervezetek vettek részt. Még olyan személyek is kamarai tisztséghez jutottak a közös listán, akik más gazdaérdekképviseletek tagságába tartoztak és a kamarai választáson e szövetséggel szemben indultak.

A szervezet tévesnek nevezte azt az állítást is, hogy a legutóbbi választáson csak egy jelölőszervezet tudott listát állítani. Érvelésük szerint a 2017-es agrárkamarai választás bizonyította ennek ellenkezőjét, a választás jogszerűségét pedig később a Kúria is megerősítette. A Magosz szerint az egyéni jelöltállításra épülő új rendszer hosszú és áttekinthetetlen szavazólapokat eredményezne, miközben nem garantálná az egyes agrárágazatok arányos képviseletét.

Visszamenőleges korlátozásokat is bevezetnének

A gazdaszervezet kifogásolja azt a rendelkezést is, amely összeférhetetlennek minősítené az agrárkamarai tisztség betöltését bizonyos korábbi kormányzati vagy politikai szerepvállalással. A MAgosz szerint ez sértheti a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, és ellentétes lehet az Alaptörvény jogállamiságot rögzítő rendelkezéseivel. A szervezet arra is rámutatott, hogy a tervezet ugyanezt az összeférhetetlenségi követelményt nem alkalmazná a politikai vezetőnek minősülő kamarai biztosra.

A kisebb gazdák kiszorulhatnak a kamarai közéletből

A Magosz diszkriminatívnak tartja a kamarai tisztségviselők díjazására és munkafeltételeire vonatkozó tervezett szabályokat is. Miközben a kamarai biztos teljes felsővezetői juttatásra lenne jogosult, a vidéki tagsággal napi kapcsolatot tartó választott tisztségviselők munkavégzésének feltételeit jelentősen korlátoznák. A szervezet szerint ennek legnagyobb vesztesei a kisebb gazdálkodók lennének, akik megfelelő költségtérítés és munkafeltételek nélkül nem tudnának kamarai közéleti szerepet vállalni.

A gazdaszövetség ezért arra figyelmeztetett, hogy a törvénymódosítás jelenlegi formájában nem a kamara működését erősítené, hanem gyengítené annak önállóságát, szakmai érdekképviseleti képességét és a vidéki gazdálkodók részvételét.

Az agrárkamara is kifogásokat emelt

Megtárgyalta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a működését érintő szabályozásokat és a kamarai választási rendszer átalakítását tartalmazó kormányelőterjesztést. A köztesület sajtóközleménye szerint a NAK elnökségének többségi álláspontja az, hogy a jogszabálytervezettel egyelőre komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel, számos kérdésben ellentmondó és vélhetően jogszerűtlen rendelkezéseket tartalmaz.