A második lezárás kisebb kárt okoz majd a gazdaságnak

Medgyesi Csilla | A londoni alsóház holnap szavaz a csütörtökön bevezetendő korlátozásokról, amelyeknek a célja a koronavírus-járvány második hullámának lassítása. Boris Johnson kormányfő az ellenzéki Munkáspárt támogatásával viheti keresztül az akaratát, miután saját pártjának több képviselője is fellázadt, mert attól tartanak, hogy a karantén nem ér véget december 2-án, ahogy a kormány eredetileg tervezi. A miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy az angliai országrész lezárásának nincs alternatívája, a halálos esetek száma a télen a duplája lehet a tavaszinak.

A második lezárás negatív gazdasági hatása ugyan várhatóan nem lesz olyan súlyos, mint az elsőé, de nagymértékben lelassítja majd a talpra állást. Február és április között 25 százalékkal zsugorodott a GDP, elemzők most ennél jóval kisebb, de legalább 5 százalék körüli visszaesést várnak, mivel az iskolákban folytatódik a tanítás, és a vállalkozások is jobban felkészültek, mint az előző alkalommal. A kormány ráadásul a karantén bejelentése után azonnal reagált: Rishi Sunak pénzügyminiszter visszaállította a munkahelymegőrzési programot, vagyis a költségvetés állja a munkabérek 80 százalékát, további állami segélyeket kapnak a bezárni kényszerülő vállalkozások, valamint 1,1 milliárd fontot az önkormányzatok, és meghosszabbították a jelzáloghitel-fizetési moratóriumot, amely a hét végén járt volna le. Elemzők azt várják, hogy a Bank of England monetáris tanácsa csütörtöki ülésén újabb 50-150 milliárd font értékű eszközvásárlásról dönt majd, hogy segítse a gazdaságot, ez azonban várhatóan kevés lesz a növekedéshez.

Az újabb korlátozások miatt a font tegnap reggel 0,5 százalékkal, négyheti mélypontra gyengült a dollárral szemben, de elemzők szerint még rosszabb lenne a helyzet, ha a befektetők nem reménykednének a Brexit-megállapodásban. A tárgyalások a héten Brüsszelben folytatódnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól, és a Bloomberg értesülése szerint az egyik kulcskérdésben, a halászati jogokat illetően közeli a megegyezés. A kompromisszum értelmében London deklarálhatja, hogy visszaszerezte az ellenőrzést a vizei felett – ami politikai szempontból fontos a kormány számára –, és brit halászok az eddiginél több halat foghatnak majd. Későbbre halasztják viszont a döntést az uniós tagállamok kvótáiról, így az európai halászflottákat nem tiltják ki azonnal a brit felségterületről, és a vita nem torpedózza meg a szélesebb körű megállapodást. Bár a politikai győzelem kell Johnsonnak, még az élesen euroszkeptikus és kilépéspárti The Telegraph is amellett kardoskodik, hogy a kereskedelmi megállapodást nem áldozhatják fel a halászat kedvéért. A szektor ugyanis gazdasági szempontból jelentéktelen, a brit GDP-nek mindössze a 0,1 százalékát adja – a BBC szerint kevesebbet, mint önmagában a híres londoni áruház, a Harrods.

Az óriási vitákat kiváltó halászati szektor jelen­tősége nemzetgazdasági szinten marginális