Megtorpan az élénkülés, lassul az európai kilábalás

Az Európai Unió gazdasági növekedése a negyedik negyedévben átmenetileg megtorpan, ezért sem az euróövezetben, sem az unióban nem várható, hogy a gazdasági teljesítmény 2022 végére elérje a világjárványt megelőző szintet – áll az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében. Az EU gazdasága a korlátozó intézkedések nyári fokozatos megszüntetésével rekordgyorsasággal újra erőre kapott, a járvány második hulláma azonban véget vetett az erőteljes élénkülésnek, és jelentősen növelte a kilátások bizonytalanságát.

A brüsszeli prognózis szerint az euróövezet gazdasága az idén 7,8 százalékkal zsugorodik, majd 2021-ben 4,2, 2022-ben pedig 3 százalékkal növekedik. Az EU egészének gazdasága idén 7,4 százalékkal esik vissza, 2021-ben 4,1, 2022-ben pedig 3 százalékkal bővül – foglalta össze a fő megállapításokat Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

A jelentésben hangsúlyozzák, hogy a járvány második hulláma a tavaszinál valószínűleg kisebb visszaesést okoz majd, mivel a korábbiakkal ellentétben most sokkal célzottabbak az intézkedések. A harmadik negyedévben látott erős fellendülés után az uniós GDP növekedése az idei évzáró negyedévben megtorpan. A kilátásokat övező bizonytalanság mindaddig magas szinten marad, amíg korlátozásokra szükség lehet, feltételezhető azonban, hogy az intézkedések szigorúsága fokozatosan enyhül 2021-ben és 2022-ben, emellett a korlátozások gazdasági hatása is csökken idővel, mivel az egészségügyi rendszer és a gazdasági szereplők fokozatosan alkalmazkodnak a pandémiás környezethez.

A jelentés kitér az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok problematikájára is. Hangsúlyozza viszont, hogy ha a felek januártól a Világkereskedelmi Szervezet szabályainak megfelelően kereskednek egymással, tehát nem jön létre szabadkereskedelmi megállapodás, akkor ez csupán kis mértékben sújtja majd az EU gazdaságát, és elsősorban az Egyesült Királyságnak okoz kifejezett hátrányt. Az EU gazdasága 2021 első negyedévében ismét növekedési pályára áll, azonban arra lehet számítani, hogy a 2020-as recesszió mélysége, valamint az azt követő fellendülés sebessége tagállamonként nagyon eltérő lesz.

Az euróövezet GDP-arányos államháztartási hiánya a tavalyi 0,6 százalékról 2020-ban 8,8 százalékra emelkedik, majd 2021-ben 6,4, 2022-ben pedig 4,7 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2019-es 85,9 százalékról 2020-ban 101,7, 2021-ben 102,3, 2022-ben pedig 102,6 százalékra nő. Az EU-ban az infláció lassan növekszik csak, az idei 0,7 százalékot 1,3, majd 1,5 százalékos pénzromlási ütem követheti.