Nem csitul az EU vétóvitája

A z Európai Unió csütörtöki videocsúcsa nem hárította el a hétéves költségvetés és a kilábalási alap ellen egy hete emelt magyar és lengyel politikai vétót. A piacok mégsem készülnek hosszú állóháborúra – az euró nem mozdult az amerikai elnökválasztást megelőző, 1,16-hoz közeli szintek felé a dollár ellenében: a hét végén 1,185 körül kereskedtek vele. Ebben nagy szerepe van, hogy a tengerentúlon is bővelkednek politikai és gazdasági bizonytalanságokban, ugyanakkor erős a bizalom az EU érdekegyeztető mechanizmusában. A vita résztvevői a hét végén kifejezték tárgyalási szándékukat, és ha a december 10–11-i újabb csúcsig nem is születik egyezség, van még öt hét a diplomáciailag bivalyerős Németország uniós elnökségéből. A tét az EU-ba vetett bizalom, és ha nincs siker, késedelmet szenvedhet a január 1-jén induló, 1100 milliárdos, hétéves költségvetés és a 750 milliárd eurós kilábalási alap céljainak megvalósítása, ami senkinek nem jó, különösen a válságtól megviselt déli tagállamoknak, beleértve a közép-európai gazdaságokat is. A spanyol gazdasági növekedést 2021-ben és 2022-ben megfelezheti, ha nem működik a kilábalási alap, ugyanakkor az unióban normális, hogy a patthelyzeteket az utolsó pillanatban oldják fel – írták jegyzetükben az ING vezető közgazdászai.

A megoldás módjáról halványak az elképzelések. Budapest, Varsó és Ljubljana hevesen ellenzik, hogy a kifizetéseket többségi szavazással eldöntött politikai feltételekhez – a tervezett jogállamisági mechanizmushoz – kösse az EU, de ragaszkodnak ehhez a „takarékos tagállamok”, különösen Hollandia, ahol márciusban választást tartanak. Az ING-nél lehetségesnek tartják, hogy a csomagból kiveszik a kilábalási alapot. Magyarország azonban kifejezte: vagy mindenről lesz megegyezés, vagy semmiről.

A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor pénteken úgy nyilatkozott: a lényeg, hogy a kifizetési mechanizmusban jogi, és ne politikai szempontok döntsenek.

Orbán szerint a vitának valójában nincsen köze a pénzhez: Magyarország stabil ország, ahol a politikai vitáktól, Brüsszeltől függetlenül is meg fog valósulni minden olyan fejlesztés, amelyet a következő tíz évre terveztek. Hozzátette: Magyarország az unió nélkül is fel tud venni kölcsönt harminc évre, mert stabil a megítélése a nemzetközi piacokon. Közölte, hogy nemrég vettek fel 2,5 milliárd euró (mintegy 900 milliárd forint) hitelt.

Hogy sikerül-e mindenki számára kielégítő megoldást találni, és milyet, egyelőre nem látható. A Capital Economics szerint nem valószínű, hogy az EU „megkerülné” Budapestet és Varsót, hisz ez az integráció alapelveit kérdőjelezné meg. „Az Európai Unió lazíthat az álláspontján a jogállamiság megsértésének ügyében, amit eddig küszködött bebizonyítani, de valamiféle mechanizmus a jogállamisághoz kötésre valószínűleg megmarad” – írta Liam Peach, a cég feltörekvő piaci közgazdásza.

Elemzők szerint nem valószínű, hogy az EU megkerüli Budapestet és Varsót, nagyobb az esélye, hogy lazít az álláspontján