Négyéves mélypontra lökheti Délkelet-Ázsia gazdasági növekedését az iráni háború

A gazdasági növekedés üteme négy éves mélypontra zuhanhat az idén az ASEAN tagállamaiban, Kínában, Japánban és Dél-Koreában egy friss előrejelzés szerint, ha folytatódik az iráni háború, és tartósan száz dollár fölött marad az olaj hordónkénti ára. Az infláció is olyan szintre gyorsulhat emiatt, amilyenre 2022 óta nem volt példa.

A szingapúri székhelyű ASEAN+3 Macroeconomic Research Office (AMRO) a szervezet 11 délkelet ázsiai tagjának, valamint a kontinens három legnagyobb gazdaságának kilátásait figyeli, és a hét elején adta ki legújabb regionális előrejelzését.

Eszerint az érintett országok a korábban jelzett

az amerikai vámok és a közel-keleti feszültség miatt. Bár a Hormuzi-szoros de facto zárlata globális energiasokkot okoz, Délkelet-Ázsiát érinti leginkább.

Kína viszonylag védettebb a többieknél, mert az elmúlt húsz évben nagy figyelmet fordított a megújuló energiaforrásokra, ráadásul az iráni háború előtt alaposan be is spájzolt az olcsó orosz olaj és gázból, és a földrajzi közelségnek köszönhetően gond nélkül folytathatja az importot Oroszországból, cseppfolyósított földgázból (LNG) pedig olyan jól állnak, hogy exportra is jut.

Azonban Peking is kénytelen volt az olajtartalékokhoz nyúlni, és a belső ellátás biztosítása érdekében megtiltotta az üzemanyagexportot, és a helyzet még súlyosabbá válhat.

Tovább is romolhatnak a gazdasági növekedés kilátásai

Tong He, az AMRO vezető közgazdásza szerint a régió növekedési kilátásai tovább is romolhatnak, ha a háború folytatódik. „Amennyiben a közel-keleti konfliktus tovább fokozódik, és az olaj ára az év hátralévő részében hordónként 100 dollár felett marad, akkor a növekedés üteme 3,7 százalékra lassulhat, az infláció pedig két százalék fölé gyorsulhat, ami 2022 óta a leggyengébb, illetve a legmagasabb érték lenne” – mondta a Nikkei Asia hírportálnak.

Az ASEAN+3 3-3,2 százalékos növekedést produkált 2022-ben, amikor a világ még a koronavírus-járvány okozta válságból lábadozott.

Japán és Dél-Korea még az ASEAN-tagállamoknál is jobban kitett a közel-keleti kockázatoknak. Utóbbiak közül a nettó energia-exportőr 

• Thaiföld, 
• Fülöp-szigetek 
• és Szingapúr 

van a legnehezebb helyzetben. Thaiföld orosz olaj vásárlásával próbálja enyhíteni a hiányt, a Fülöp-szigetek pedig az első ország volt a világon, amelyik energetikai vészhelyzetet hirdetett.

A jegybankoknak van mozgásterük a magasabb infláció kezelésére

Ami az inflációt illeti, az Amro arra számít, hogy az a tavalyi 0,9 százalékról az idén 1,4 százalékra gyorsul a magasabb energiaárak és a fogyasztóknak nyújtott támogatások következtében.

A magasabb árak annak ellenére visszafogják a növekedést, hogy a régió energia-intenzitása (a gazdasági teljesítményhez szükséges energia) 2000 óta 20–30 százalékkal csökkent, a megújuló energiaforrások teszik ki az ASEAN-országokban a beépített teljesítmény körülbelül egyharmadát, Kínában pedig több mint a felét, és egyre szélesebb körben elterjednek az elektromos járművek, ami csökkenti a közlekedési szektor olajáraknak való kitettségét.

Az egyetlen jó hír, hogy 

így a jegybankoknak van mozgásterük, nem kényszerülnek olyan monetáris szigorításra, amely káros hatással lenne a növekedésre.

Dél-Koreán segít a mesterséges intelligencia

Az AMRO alapszcenáriója szerint az idén jelentősen lassabb növekedésre számító országok között szerepel Kína (4,5 százalék), Japán (0,7 százalék), Malajzia (4,6 százalék), Szingapúr (3,4 százalék), Thaiföld (1,7 százalék) és Vietnám (7,4 százalék).

a mesterséges intelligencia által vezérelt erős félvezető-keresletnek és további fiskális ösztönzőknek köszönhetően.

A technológiai beruházások He szerint az idén pozitív tényezőként hathatnak az egész régióra. Ha a mesterséges intelligencia által vezérelt termelékenységnövekedés szélesebb körű lesz, akkor a beruházási ciklus tovább javulhat, és az ASEAN+3 növekedését 4,6 százalékra vagy annál magasabbra is emelheti.